Decemberben sem szakadt meg a kiskereskedelmi eladások 2007 eleje óta tartó csökkenése: a forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2009 egészében 5,2, decemberben 7,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától – közölte a Központi Statisztikai Hivatal szerdán.
A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint decemberben az eladások 0,7 százalékkal csökkentek az előző havihoz képest. A folyó áron számított forgalom 7.279 milliárd forint volt 2009-ben, 279 milliárddal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.
Tavaly negyedévről negyedévre gyorsult a visszaesés üteme, míg a kiskereskedelmi eladások az első negyedévben 2,9, a másodikban 3,2 a harmadikban 6,9 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, a visszaesés éves mértéke a negyedik negyedévben már 7,6 százalék volt.
Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben decemberre esett az éves forgalom több mint 10 százaléka, 753 milliárd forint. A kiskereskedelmi eladások 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 15-15 százaléka az üzemanyag-, valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 25 százalék volt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene 2009-ben 3,9, decemberben 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem decemberi forgalmának volumene az előző havihoz képest lényegében nem változott. 2009. decemberben az eladások jelentős részét (92 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai 3,8 százalékkal maradtak el a 2008. decemberitől.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áron számított forgalma 2009-ben 8,7, decemberben 12,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához mérten. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem decemberi eladásai 2,4 százalékkal maradtak el a novemberitől.
2009 utolsó hónapjában szinte minden üzlettípusban csökkent a forgalom: az előző év decemberéhez viszonyítva továbbra is jelentős mértékű volt a visszaesés az iparcikk jellegű vegyes (28,5 százalék), valamint a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag- (18,2 százalék) üzletekben.
Az üzemanyagtöltő állomások értékesítésének volumene 2009-ben lényegében az előző év szintjén maradt; a decemberi eladások csak kismértékben (0,3 százalék) mérséklődtek a 2008. azonos időszakához képest.
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2009 harmadik negyedévében 36 százalék volt. A többi régió egyenként 9-12 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. A harmadik negyedévben minden régióban csökkent a kiskereskedelmi üzletek értékesítésének volumene - a legkevésbé Észak-Magyarországon (5,7 százalék), a leginkább Közép-Dunántúlon (8,1 százalék).
Az Eurostat gyorsbecslése szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2009 egészében az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 1,7, decemberben 1,0, az eurozóna országaiban 2,3, illetve 1,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene előző évihez képest. 2009 egészében az országok nem teljes körére rendelkezésre álló éves adatok szerint kiemelkedően teljesített a lengyel kiskereskedelem (4,3 százalék); növekedést regisztráltak még Ausztriában, Svédországban, Nagy-Britanniában és Belgiumban, a többi országban csökkent a forgalom, a legnagyobb visszaesés Lettországban volt (28 százalék) 2008-hoz képest.
2009 decemberben folytatódott - az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító - gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásainak mérséklődése Magyarországon: forgalmuk 2009 egészében 41,3, decemberben 44,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakaihoz képest.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.