Bajnai 2014-ben vezetné be az eurót
Bajnai Gordon szerint 2014 január elsején bevezethető Magyarországon az euró "ha a választások után is marad elég bölcsesség és kitartás".
A miniszterelnök a hétfői parlamenti beszédében azt mondta: az euró 2014-es bevezetéséhez fegyelmezett és takarékos költségvetési politikára, célzott társadalompolitikára, és nem utolsó sorban az ezekre szóló világos felhatalmazásra, egyszóval felelősségre van szükség. A kormányfő három nemzeti cél kitűzését javasolta: elsőnek a magyar euró bevezetését, másodiknak a foglalkoztatás bővítését, a harmadiknak pedig a gyors gazdasági növekedés beindítását jelölte meg. Utóbbi kapcsán leszögezte: ha nem térnek le az "áldozatvállalással most kijelölt útról, ha a józan ész gazdaságpolitikáját folytatják", akkor 2011-2014 között elérhető a 4 százalékos átlagos éves növekedés.
Bajnai szerint nincs most helye a felelőtlenségnek, a csodavárásnak és az illúziókeltésnek, nem lehet feladni a józan ész politikáját. A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt azt mondta: az ország aktuális vezetőinek arra kell felkészíteniük Magyarországot, hogy a következő tíz évben mostohábbak lesznek körülmények, mint amilyenek a válság előtti évtizedben voltak.
Az ország vezetőinek olyan korszakra kell felkészítenie Magyarországot, amikor lassabb lesz a fejlett világ növekedése és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért - mondta összegző beszédében a kormányfő. Hangsúlyozta: ebben a helyzetben kell helyt állni, ezt pedig csak a józan ész diktálta felelősséggel lehet. A miniszterelnök a következő kormánynak és parlamentnek azt javasolta, hogy lépjen meg adó- és járulékcsökkentést, és ezt elsősorban és "mindenek előtt" a munka terheinek csökkentése érdekében tegye.
A miniszterelnök hétfői parlamenti napirend előtti felszólalásában kifejtette, hogy a magyar gazdaság 2011 után 4 százalék körüli mértékben bővülhet, és ez alatt 2000 milliárd forintnyi többletforrást kínál a közös tervekhez. A kormányfő azt javasolta, hogy ennek az összegnek egy szeletét a jövőre, vagyis a versenyképesség javítására és a növekedés fenntartására fordítsák; lépjenek meg adó- és járulékcsökkentést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.