A régió legstabilabb országa lesz Magyarország 2011-re, a magyar uniós elnökség évére; az államháztartási hiány akkorra - a szakértők szerint is - 3 százalék alá esik – mondta Oszkó Péter. Ehhez azonban folytatni kell a szigorú költségvetési politikát és fenn kell tartani a fiskális fegyelmet – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.

Bár 2011-ben Magyarország ellen még tart majd az unió túlzott deficit eljárása, de akkor már az ország ráállhat az államadósság csökkenő pályájára. Magyarországon 2011-ben már az államadósság GDP arányos mértéke várhatóan csökkeni fog, de ehhez folytatni kell a fiskális fegyelmet. Az ország 2011-ben bizonyítási ponthoz érkezik - ekkor derül ki, hogy tényleg jól kezelte-e a válságot.

Oszkó Péter és Kovács László © MTI

A magyar GDP - a kormány várakozásai szerint - már bővülni fog 2011-ben, ehhez további intézkedések kellenek - emelte ki Oszkó Péter. A pénzügyminiszter ugyanakkor azt is megjegyezte: az, hogy az ország vissza tudott térni a finanszírozásban a nemzetközi pénzpiacokra, azért is fontos, mert ez hozzájárul az állampapírhozamok csökkenéséhez, és ez hosszabb távon a vállalkozói hitelek kamatainak mérséklődését eredményezi majd.

A pénzügyminiszter egy kérdésre elmondta: a kormány ősszel a pártfinanszírozásról jogszabálytervezetet nyújt majd be a parlamentnek.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt időszak nagy tanulságának nevezte, hogy az euró megmutatta igazi értékét. A válság kevésbé sújtotta ugyanis azokat az országokat, amelyekben már bevezették az európai közös pénzt. A másik tanulság ugyanakkor, hogy le kell számolni az illúziókkal, így a gyors konvergencia megvalósulásával, és az euró közeli bevezetésének lehetőségével.

A jegybank elnöke azonban kiemelte: Magyarországnak fokozott erőfeszítéseket kell tenni az euró mielőbbi bevezetésére. Ehhez azonban fenn kell tartani a fiskális fegyelmet, el kell érni azt, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság csökkenő pályára álljon.

Simor András kiemelte: a magyar bankrendszerben nincs likviditáshiány, de a bankok most a betétgyűjtésre, és nem a hitelezésre helyezik a hangsúlyt, hogy javuljon a betét-hitel arányuk.

Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője, Iryna Ivaschenko hangsúlyozta: a 2009-es költségvetés teljesítése jó irányba halad, a magyar kormány elkötelezett az idei 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél elérése érdekében. Rámutatott: a 2010-es büdzsé tervezete, a kormány által jóváhagyott mostani formájában, hiteles stratégiát vázol fel az államháztartási folyamatok vonatkozásában, és a 3,8 százalékos GDP-arányos jövő évi hiánycél elérésével kapcsolatban.

Ha a 2010-es költségvetést elfogadják, véglegesítik, akkor Magyarország további jelentős lépéseket tesz a strukturális változtatások  területén - emelte ki Iryna Ivaschenko. A fiskális fegyelem fenntartását azonban alapvető fontosságúnak nevezte a jövőben is.

Emellett több más felszólaló az Európai Unió válságban betöltött védőszerepét hangsúlyoztá, és a szerkezeti reformokat sürgette.Kovács László uniós adóügyi biztos hangsúlyozta, hogy az unió nyújtott védőernyőt tagállamainak a válság hatásainak kivédésére. Az uniós adópolitika válságra adott válaszai közül kiemelte a kedvezményes adókulcs jobb kihasználását a munkahelyek megvédése érdekében.

Az EU-ban különösen a válság kitörése óta nagyobb hangsúlyt kapott az adóelkerülés üldözése is, a tét ugyanis nagy, 200-250 milliárd euró, az unió éves költségvetésének kétszerese. Az EU első körben az áfacsalások ellen lépett fel, ezt követte a megtakarítások utáni adóelkerülés elleni küzdelem - tette hozzá.

A válságra adott válaszok közé sorolta az európai gazdaság helyreállításának tervét, a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozásának szigorítását. Az unió Kovács László szerint gyorsan reagált azon országok intézkedéseire is, amelyek más országok kárára igyekeztek kijutni a válságból, példaként az írek által bejelentett korlátlan betétbiztosítást említette.

Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter, EP képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a válság nemcsak veszély, hanem esély is, túl értékes ahhoz, hogy elvesztegessük. Úgy vélte, Európa nem tett meg mindent azért, hogy a válságot felhasználja azon szerkezeti reformok megvalósítására, amelyek a versenyképességet javíthatnák. E reformok nélkül Európa potenciális növekedési rátája nagyon alacsony, 1-1,5 százalék lesz a következő időszakban.

Bokros Lajos szerint Magyarország a 2011-es uniós elnökségben akkor tud valamiféle "büszke reformer" szerepet vállalni, ha saját reformjait elindítja, és sürgeti, hogy Európa egésze a versenyképességet és a gazdaság potenciális növekedését megsokszorozó reformok irányába mozduljon el.

Az unió Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint nem más, mint egyes meghatározó államok önző érdekképviselete. A nagyvállalkozó úgy vélte: "ha Magyarország életben akar maradni, ugyanolyan önzően kell viselkednie, mint a franciáknak és a németeknek".

Demján Sándor az unión belül egyenlőtlenségekre rámutatta megemlítette: a görögök és a spanyolok tízszer annyi felzárkózási pénzt kaptak, mint a később csatlakozók. Nem keresztényi szeretetből emelt bennünket magához az unió, hanem azért, hogy a hiányzó munkaerőt ebből a térségből pótolja - mondta. Hozzátette ugyanakkor: nem unióellenes, csak úgy véli, az unióra "ráfér a reform".