Az EU állam-, illetve kormányfői csütörtökön rendkívüli tanácskozást tartanak Brüsszelben a szeptember 24-25-én tartandó pittsburgh-i találkozóra való felkészülés jegyében. Ezen a felkészülési csúcson kívánnak olyan állásfoglalást közzétenni, amely szerint - abból kiindulva, hogy a jövőre nézve kívánatos lenne elfojtani a mostani világgazdasági válság kiváltó okait - egyebek közt a bónuszok nyakló nélküli osztogatását is meg kellene szüntetni.

A téma az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi ülésén is fölmerült. Egy EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy "ahol bónusz van, ott málusz is legyen", vagyis ne csak jutalom járjon a sikeres bankári ügyletért, hanem szankcionálják is az elfuserált üzletkötést.

A Brüsszelben nyilvánosságra került dokumentumból az is kiderül, hogy az EU azt kívánja üzenni a G20 résztvevőinek: egyelőre nem jött el az ideje annak, hogy felhagyjanak a közpénzekből történő gazdaságélénkítéssel. A terveket már most ki kell ugyan dolgozni a válság utáni időszak teendőire, de e tervek végrehajtását még nem szabad elkezdeni - véli az unió. Az EU azt is javasolni kívánja Pittsburgh-ben, hogy lehetőleg jövőre zárják le a világkereskedelem liberalizálásáról szóló, úgynevezett dohai tárgyalássorozatot.

Az Európai Parlament strasbourgi ülésén a Pittsburgh-re való felkészülésről folytatott vitában Győri Enikő néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon "miközben hét év szocialista kormányzás eredményeképp az ország jelenleg az IMF és az EU segélyén tengődik, addig a magyar bankok félévi nyeresége elérte a válság előtti szint kétharmadát".

A bankok továbbra is egyoldalúan módosíthatják szerződéseiket, kiszolgáltatott helyzetbe hozva a lakáshoz jutás reményében devizahitelt felvett polgárok százezreit - tette hozzá. Szerinte az ilyen jelenségekkel szemben uniós szinten kell fellépni. "Vonjuk valódi felügyelet alá a bankokat és az egyéb pénzpiaci szereplőket. (...) Véssünk kőbe etikai szabályokat, mert látjuk, hová vezetett a túlzott liberalizáció" - fogalmazott.

Győri Enikő egyébként angol nyelven azzal kezdte felszólalását, hogy közölte: magyarul fog beszélni, aminek Szlovákiában súlyos következménye lenne. Ez a kijelentése összhangban állt azzal, amit Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője mondott a brüsszeli szlovák nagykövetség előtt tartott szeptember elsejei tüntetésen: amíg nem vonják vissza a szlovák nyelvtörvény diszkriminatív előírásait, addig a magyar néppárti EP-képviselőknek egyetlen olyan felszólásuk sem lesz az EP plenáris ülésein, amelyben ne tennék szóvá ezt a problémát.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a vitában szintén felhívta a figyelmet arra, hogy a polgárok ki vannak szolgáltatva a bankoknak, azok nem adnak elegendő hiteles információt a felvett kölcsönök kockázatairól. Elmondta, hogy Magyarországon etikai kódexet fogadnak el a bankok, amelyben hatékonyabb ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi szabályokat fektetnek le. Ilyen etikai kódex elfogadását javasolta uniós szinten is. A szocialista képviselő sürgette az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megteremtését.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy Európa többségének elege van "a multinacionális vállalatok és bankok világuralmából". Szerinte alapvető változásra van szükség: a globalizációtól a lokalizáció felé, a teljesen profit- és pénzcentrikus döntéshozataltól az emberközpontú és közösségközpontú döntéshozatal felé, "a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) uralta szabadkereskedelmi mezőgazdaságtól az élelmiszer-szuverenitás, a helyi termelés, a helyi gazdálkodás felé" kell fordulni.