A program már két éve húzódik. Ez év májusában egyszer már úgy tűnt, sikerül révbe érni, hiszen az április 6-ai határidőig benyújtott pályázat nyertesei már megvoltak, ám az NFÜ visszavonulót fújt, mivel – közleménye szerint – úgy találta, nem voltak egyenlők a jelentkezők esélyei. Hogy ez pontosan mit is jelentett, az még nem derült ki. A keddi, a pályázók és a téma iránt érdeklődő média részvételével tartott egyeztetésen Vági Márton, az NFÜ elnöke – mintegy magát megcáfolva – azt mondta, korábban sem volt esélyegyenlőtlenség.

Forrásaink szerint az NFÜ azért nyilvánította eredménytelennek a pályázatot, mert megítélése szerint a pontozás alapján nyerésre állók – Primus, Biggeorge’s, Futureal, Cashline, BCB, Morando – némelyikének nem volt meggyőző a kockázatitőke-befektetési tapasztalata, miközben a vesztes oldalon több, eddig már számos sikeres kockázatitőke-befektetést végrehajtott cég és személy által fémjelzett vállalkozás – Central-Fund, Life Ventures Partners – állt. Utóbbiak sérelmezték az állami pályázat kihirdetés előtt álló eredményét, s a jelek szerint az NFÜ ijedtségében inkább új fordulót hirdetett. Más kérdés, hogy ezúttal meg a reménybeli nyertesek ágálhatnak, akik pályázata – „jó magyar szokás szerint” – kiszivárgott.

Előzmények

Az előzményekről bővebben a HVG 2009/25. számában, Ördögi körök című írsában olvashat.

A kedden ismertetett új feltételek egyike szerint a kockázatitőke-alapkezelők a májusban szándékoltnál 2 milliárd forinttal több, összesen 36,5 milliárdos tőkét közvetíthetnek ki a hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv) úgy, hogy 30 százalékos önrész mellett 70 százalék származhat az EU Jeremie (angolul Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) névre keresztelt forrásából. Ebből 30,5 milliárd juthat Magyarország kevésbé fejlett régióinak vállalkozásainak, 6 milliárd pedig kizárólag közép-magyarországi fejlesztések finanszírozására szolgál. (A kockázati tőkét azzal a reménnyel adja birtokosa tőzsdén nem jegyzett cégnek, hogy befektetését több év múlva, 15-25 százalékos éves átlagos hozammal visszakapja.) Egy alapkezelő minimum 1,3 milliárd, maximum 5 milliárd forintos forrást nyerhet el az NFÜ pályázatán.

A közel féléves újabb csúszás ihlette azt a változást, miszerint az alapkezelőknek a befektetési döntéseket legkésőbb 2013. december 31-éig kell meghozniuk – az eredetileg tervezett február helyett. Mivel a kockázatialap-kezelők működési engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) visszavonhatja, ha fél évig nem kezdik meg működésüket, az NFÜ levélben kérte a PSZÁF-ot, hogy a pályázat csúszása miatt efféle hátrány ne érje az indulókat. Erre Vági szerint a felügyelet szóbeli ígéretet tett.

Fontos új elem, hogy a pályázóknak nyilatkozniuk kell az alap kvázi önrészét képező pénzek törvényes eredetéről, arról, hogy a magánbefektetők függetlenek, valamint az alap közvetlen és közvetett tulajdonosi szerkezetéről. Több pályázó gazdája ugyanis offshore paradicsomban van bejegyezve, ami az utóbbi hónapokban érzékeny téma lett – különösen Simor András ciprusi cégben tartott vagyonának nyilvánosságra kerülése óta –, s az NFÜ nem akar támadási felületet. Kérdés, az átláthatóság – amelynek erősítésére az NFÜ a Transparency International részvételét is szükségesnek tartotta – korábban miért nem volt ilyen fontos a pályázat kiíróinak.

Az is furcsa, miért csak most vonja be jobban az NFÜ a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesületet (MKME) a pályázatok elbírálásába (a szintén szakmai hozzájárulást adó Nemzetközi Bankárképző Központot és az Ernst & Youngot már az előző forduló finisében kooptálták). Az MKME javasol majd tagokat az NFÜ-nek abba a 3 fős testületbe, amely – szintén új elemként – átlagban 25-30 percre tervezett szeánszokon személyesen is meghallgatja a jelentkezőket. E prezentációk súlyát az adja, hogy azokon a 92-es összpontszám közel egytizedére lehet szert tenni.

A nyertes kockázatitőke-alapkezelők kötelesek lesznek önerejük 5 százalékát egy elkülönített letéti számlán tartani, ez szolgál annak a kötbérnek a fedezetére, amelyet akkor kell fizetniük, ha az EU-tól elnyert pénzből nem hajtanak végre kockázatitőke-befektetést. Korábban vita volt arról, mit is lehetett érteni az 5 százalékos költségplafonon (például abba beleszámítanak-e az adminisztrációs és a működési költségek), most az NFÜ pontosította: az alapkezelőnél felmerülő valamennyi költség együttesen nem lehet több az alap 5 százalékánál.

Az induló vagy rövid ideje működő kkv-k számára jó hír, hogy 30 százalékra emelkedett azon összeg aránya, amelyet az alapkezelőknek legalább kezdeti és innovatív befektetésekre kell fordítaniuk, s csak a többit tehetnék már futó, de átmenetileg pénzzavarba került vagy szerkezeti átalakulásra szoruló cégekbe. Sőt, ez az arány még tovább nőhet, tekintve, hogy az NFÜ július 10-én 12 óráig várja az észrevételeket a tervezett pályázati kiírással kapcsolatban, s azok alapján akár változtatásokra is sor kerülhet a július 15-ére tervezett megjelentetés előtt.

Csabai Károly