A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet azt mondta, hogy a jelenlegi deflációs irányzat néhány hónapra terjedhet, rövid életű lesz, majd visszatér az enyhe áremelkedés, úgyhogy a jelenlegi és a belátható helyzet "nem releváns" a pénzügypolitika távlati megfontolásai számára.

Kijelentette, hogy a mostani kamatszint megfelelő, amiképp szerinte megfelelők az EKB más, májusban elhatározott, likviditást növelő kiegészítő intézkedései is, és a bank a továbbiakban egyelőre nem tervez semmilyen további lépést sem a likviditás növelésében, sem a kamatpolitikában.

A hitelellátás növelésének programjában a múlt héten, szerdán az EKB nagy túljegyzéssel megtartotta története első árverését egyéves lejáratú refinanszírozási hitelekből. Már a várakozás közben az euróövezeti bankközi eurókamat (Euribor) az irányadó háromhónapos lejáratra újabb és újabb rekord mélységekbe csökkent.

Trichet most közölte azt is, hogy a Eurosystemhez tartozó intézmények, tehát az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai a jövő héten, hétfőn megkezdik euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvények vásárlását az elsődleges és a másodlagos piacról. Ezt a programot is még májusban hirdette meg az EKB, azzal, hogy annak kerete 60 milliárd euró lesz.

Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A pénzhígítás kockázatáról Trichet májusban azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Azóta több ízben hangsúlyozta, hogy az EKB nem hagyományos intézkedései mindazonáltal nem tekinthetők olyasféle "mennyiségi enyhítésnek", mint amivel az amerikai Fed vagy a Bank of England operál, vagyis szerinte az EKB nem ad ki fedezetlen elektronikus pénzt.

Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Az euróövezetben júniusban átlagosan 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly júniusban, jelentették az EU statisztikai hivatalában kedden előzetes becslésként. Éves egybevetésben ez az első árcsökkenés a közös statisztika 1997-es kezdete óta.

Májusban nulla volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben az átlag szintjén, szintén első ízben a közös statisztika 1997-es kezdése óta, már fölvetve a defláció kockázatát.

A kezdődő defláció - vagy ahogyan EKB-körökben finoman jellemzik: a "negatív" infláció - ellenére a piacon sem várják, hogy az EKB belátható időn belül felújítaná a kamatcsökkentést. A defláció nem alkalom a vásárlásra, éppen fordítva: annak a jele, hogy az emberek nem akarnak, illetve nem tudnak vásárolni, nem mernek hitelt fölvenni vagy nem is kapnak, a szokásos vagy a növekvő munkanélküliség miatt éppenséggel csökkenő jövedelmüket inkább megtakarítják a jelentől és a jövőtől félve, illetve további árcsökkenésre számítva. Ennek - a csökkenő, illetve eltűnő vállalati profitokon és az amiatt tovább romló személyi jövedelmeken keresztül - súlyos következményei vannak az egész gazdaságra. Az EKB-ban azonban a mostani kilátást nem tartják "klasszikus" deflációnak. Az áresés csak részben a gazdasági világválság következménye, más részben csak erős bázishatást tükröz, azt, hogy az energiahordozók és az élelmiszerek ára tavaly nyáron rekord magasságban volt. A kőolaj például már tavaly év végén kevesebb mint harmadannyiba került a szabadpiacon, mint tavaly júliusban. Ez az év vége felé mindenképpen nulla fölé emelheti az éves összehasonlítású inflációt.

Az EKB utoljára május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1 százalékra, rekord alacsonyra. A június eleji kamatértekezleten már nem változtattak a pénz árán, de módosították a bank hivatalos előrejelzéseit. Az EKB most 0,1-0,5 százalék között várja az évi átlagos inflációt az euróövezetben, jövőre 0,6-1,4 százalék között tartja valószínűnek a fogyasztói árak évi átlagos emelkedését. Márciusban 0,1-0,7 százalék között jósolta a bank az idei, és szintén 0,6-1,4 százalék között a jövő évi átlagos inflációt.

Az EKB szerint az euróövezetben idén 5,1-4,1 százalék között várható a gazdaság romlása, jövőre a térség összesített hazai össztermékének (GDP) változása mínusz 1,0 és plusz 0,4 százalék között lehet. Az EKB-ban évi átlagban rosszabbra számítanak, mint egy negyedévvel azelőtt: a márciusi előrejelzésben 3,2-2,2 százalék közé tették az idei visszaesés várható ütemét, és mínusz 0,7 és plusz 0,7 százalék közötti GDP-alakulást jósoltak a jövő évre. A márciusi előrejelzések is rosszabbak voltak az előző, decemberi jóslatoknál.