Idén harmadszor is kamatot vágott az Európai Központi Bank
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Az infláció kontroll alatt van, a gazdasági kilátások viszont egyre rosszabbak, ezért 25 bázisponttal 3,25 százalékra csökkentették az eurózóna alapkamatát.
Nem siet az EKB az eurókamat csökkentésével.
A júniusi kamatcsökkentés ellenére az Európai Központi Bank döntéshozói tisztában vannak azzal, hogy kockázatos terepen lavíroznak. A bank igyekszik kivonulni a járványválság idején behozott programjaiból, miközben próbálja elérni a jelenleg távlatinak tűnő 2 százalékos inflációs célját.
A szankcionált Gyeripaszkával való üzletet már nem tudták támogatni az osztrák hatóságok.
Az OTP a harmadik legnagyobb nyereséget könyvelte el az orosz piacon az uniós székhelyű pénzintézetek közül, a 2021-es 128 millió eurós adózás előtti profitját 338 millióra növelte, a teljes OTP-csoport konszolidált nyereségének 9,6 százalékát adta az orosz piac. Az EKB azonban ráncolja a szemöldökét.
Az építőiparról pocsék, az iparról gyenge jelentés érkezett. Bizonytalan, hogy a nagy jegybankok, az amerikai Fed és az eurózóna EKB-ja mikor kezdik el kamatvágási ciklusukat, és milyen ütemben vágnak majd. A magyar gazdaság helyzete bizonytalan, a költségvetés kuka.
Most még nem változtattak az eurózóna kamatszintjein, de írásba adták, hogy hamarosan változhat az irány.
A szakszervezet felmérte a munkatársak véleményét a francia elnökről, aki az IMF éléről érkezett az EKB-ba, és az eredmény lesújtónak bizonyult. A brüsszeli Politico megszerezte a jelentést.
Ha elég sokáig elég magasak maradnak az EKB kamatai, elérhető a 2 százalékos inflációs cél az eurójegybank elnöke szerint.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
Nouriel Roubini a Bloomberg számára foglalta össze nézeteit a világgazdaság tendenciáiról.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.