Kovács Gábor
Szerzőnk Kovács Gábor

Az építőiparról pocsék, az iparról gyenge jelentés érkezett. Bizonytalan, hogy a nagy jegybankok, az amerikai Fed és az eurózóna EKB-ja mikor kezdik el kamatvágási ciklusukat, és milyen ütemben vágnak majd. A magyar gazdaság helyzete bizonytalan, a költségvetés kuka.

Gyengüléssel nyitotta a pénteki napot a forint árfolyama. Az euróval szembeni árfolyam a 389-es szintről 390 fölé gyengült, először csak megközelítve, nem sokkal később áttörve a 391-et. A dollárral szemben a 363-as szintről gyengült 366 fölé, majd tovább 367 fölé. Eközben az euró is gyengült a dollárhoz képest.

Ami az árfolyammozgás mögötti Magyarország-specifikus okokat illeti, a KSH reggel hozta nyilvánosságra az építőipar februári teljesítményére és kilátásaira vonatkozó – kevéssé bizalomgerjesztő – jelentését, illetve az ipar februári teljesítményét bemutató részletes jelentését: ebben látszottak pozitív fejlemények, aggasztó ugyanakkor, hogy a belföldi értékesítés visszaesett, ami a belső kereslet folytatódó gyengélkedésére utal.

Csütörtökön a kormányinfó vendége Varga Mihály pénzügyminiszter volt. A tárcavezető megerősítette, hogy a kormány éves átlagban csak 2,5 százalékos gazdasági növekedést vár a korábbi 4 százalék helyett – úgy, hogy a növekedés csak a második félévben kaphat erőre.

A költségvetés hiánya a GDP 2,9 százaléka helyett 4,5 százalék lesz – ennek eléréséhez a kormány több mint 600 milliárd forintnyi beruházást „ütemez át”.

A 2025-ös költségvetést a kormány – évtizedes gyakorlatával szakítva – nem tavasszal állítja össze, és nyár elején viszi át az Országgyűlésen, hanem majd csak ősszel. A hivatalos indoklás szerint megvárva az amerikai elnökválasztás eredményét, valójában az ok a bizonytalan gazdasági-költségvetési helyzet, illetve jó eséllyel a nyári önkormányzati és európai parlamenti választások.

Varga Mihályon úrrá lett a racionalitás, de mi köze ehhez Donald Trumpnak?

A Fidesz visszavált a baloldali-liberális gyakorlatra, csak ősszel nyújtja be a kormány a jövő évi költségvetési javaslatot. A kormány ezzel kapcsolatos érvelése teljesen fals, de tény: sok a bizonytalanság. Az idei hiány a GDP 4,5 százaléka lehet, a hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi beruházást függesztenek fel.

Szerdán a vártnál rosszabb inflációs adat érkezett az USA-ból, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mikor és milyen ütemben lát majd neki a kamatvágásoknak. Csütörtökön tette közzé az Európai Központi Bank a kamatdöntését: nem változtattak az irányadó rátákon. Ráadásul Christine Lagarde elnök nem köteleződött el semmiféle kamatcsökkentési pálya mellett, csak annyit erősített meg, hogy az irány a kamatok csökkentése lesz.

A nagy jegybankok kamatcsökkentéseivel kapcsolatos várakozások érdemben befolyásolják a feltörekvő gazdaságok eszközeivel szembeni keresletet – amíg a fejlett gazdaságokban magas kamatszinteket tartanak fenn, addig a feltörekvő országok eszközei iránt kisebb a befektetői étvágy, illetve ezekben az országokban magasabb kamatokat kell kínálni. Különösen igaz ez Magyarországra, amely régiós összehasonlításban sebezhetőnek és bizonytalannak tűnik.

zöldhasú
Hirdetés