A kormányfő ugyanaznap a köztelevíziónak elmondta: a bankokkal arról szeretnének tárgyalni, hogy a devizahiteleseknek legyen lehetőségük a törlesztőrészletek plafonjának meghatározására, vagyis, ha a törlesztőrészlet az árfolyamváltozás miatt átlép egy bizonyos szintet, az eredeti futamidőnél hosszabb idő alatt fizethessék vissza a kölcsönt.

Várjuk a konkrét javaslatokat és a szakértői egyeztetéseket – mondta Müller János. A szakértő szerint, ha rendszerszerű és minden fél számára elfogadható megoldást találnak, biztosan nem fogja a bankszektor sem ellenezni. Figyelmeztetett ugyanakkor: minden elgondolás akkor ültethető át a gyakorlatba, ha rendszerszerűen alkalmazható, nemcsak a bankokra, hanem a pénzügyi szolgáltatókra is vonatkozik.

A kormány egyébként a tavaly ősz óta bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt már tavaly novemberben megállapodott a bankokkal, hogy azok saját eszközeikkel igyekeznek enyhíteni a devizahitellel rendelkező adósok fizetési problémáit. A megállapodás eredetileg december végéig szólt, februárban azonban a devizahitelezésben meghatározó súlyt képviselő 11 bank vállalta, hogy a korábbi megállapodásban foglaltakat továbbra is alkalmazzák.

E hitelintézeteknél a megállapodás szerint jelenleg is lehetőség van a törlesztési időszak meghosszabbítására, a devizában meghatározott hitelek forintalapú kölcsönné átalakítására, a törlesztés átmeneti megkönnyítésére egyedi döntés alapján, s a bankok rugalmasan kezelik a devizaalapú hitelek előtörlesztését is, ennek díját azonban nem engedik el.

A vezető tanácsadó emlékeztetettrá, hogy a bankok kezdettől támogatták azt a rendelkezést, amely állami készfizető kezességvállalás mellett kétéves türelmi időt adna azoknak a lakáshiteleseknek, akik a válság miatt munkanélkülivé váltak. A bankok – a szövetség tisztviselője szerint – várják, hogy a törvény alkalmazható legyen.

A lakáskölcsönökre vállalt állami kezességről szóló törvényt március 2-án fogadta el a parlament, de csak az Európai Bizottság általi elfogadást követő 15. napon lép hatályba. Bajnai Gordon bejelentése szerint a kormány meg akarja gyorsítani a szabályozás európai uniós jóváhagyását.

Müller János szerint nehéz kiszámítani, hogy az ügyfelek hogyan reagálnak a lakástámogatások – a szocpol és az állami kamattámogatás – felfüggesztésének tervére. Normál körülmények között biztosan megélénkülne a kereslet, most azonban, a gazdasági válság miatt az emberek félve vállalnak hiteleket – mondta a szakértő.