2009. április. 07. 15:05 MTI Utolsó frissítés: 2009. április. 07. 14:54 Gazdaság

Állami hitelt sem szívesen adnak a bankok

A kereskedelmi bankok nemcsak a saját forrásaikat, hanem az MFB hiteleit sem szívesen folyósítják - mondta Tukacs István válságövezetekért felelős kormánybiztos kedden Szekszárdon, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vállalkozói fórumán.

A kormánybiztos szerint a vállalkozásoknak keserű tapasztalatai vannak a hitelezéssel kapcsolatban. A feladat most az, hogy ezt a lehetetlen helyzetet megoldjuk - jelentette ki Tukacs István kormánybiztos. Rámutatott: az egész pénzügyi rendszernek csökkent a hitelezési hajlandósága, így azok a vállalkozások sem jutnak forgóeszközhitelhez, amelyeknek vannak megrendeléseik. Erre példaként a mezőgazdaságot említette.
   
Tukacs István utalt arra, hogy a már bejelentett 1400 milliárd forintos válságkezelő és gazdaságélénkítő csomagból jelenleg több mint 560 milliárd forint áll a vállalkozások rendelkezésére. 
   
Az MFB 140 milliárd forintos keretösszeggel megnyitott forgóeszköz-hitelét például jelenleg kilenc bank kínálja - emelte ki.
   
A munkahelymegtartó támogatásokkal kapcsolatban közölte, hogy várhatóan április végéig tart az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat összesen 16 milliárd forintos kerete, így további források bevonására lesz szükség. 
   
Kitért arra, hogy a Bajnai-kormány megalakulásától a regionális fejlesztési tanácsoknál elérhető lesz a térségi válságkezelő program, amely húszmilliárd forint forrást biztosít kistérségek válságkezeléséhez.
   
Gáspár Bence, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ főosztályvezetője a fórumon a mikrovállalkozások és kkv-k technológiai fejlesztését szolgáló pályázati lehetőségre hívta fel a figyelmet. Ezen a pályázók legfeljebb 50 millió forintot nyerhetnek el 2009 végéig, a pályázatokról pedig három héten belül döntés születik - emelte ki a főosztályvezető.

zöldhasú
Hirdetés
Címkék
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?