Nagy Márton az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című elemzését ismertetve elmondta: ezzel együtt egy „stressz forgatókönyv” bekövetkezése esetén várhatóan 0,7-0,9 milliárd eurós pótlólagos tőkeigényre, azaz ekkora összegű tőkeemelésre lenne szüksége a magyar bankrendszernek. Szerinte a jegybank az idei makrogazdasági alappályát 290 forint/euró árfolyammal, illetve 3,5 százalékos GDP visszaeséssel számolta ki, ehhez képest a stressz forgatókönyv 15 százalékkal gyengébb forint/euró árfolyammal, és 7 százalékponttal nagyobb GDP visszaeséssel kalkulál.

A jegybankár szerint az esetleges pótlólagos tőkeemelésre elegendő lesz az az összeg, amelyet az Országgyűlés törvényben is rögzített a banktámogató csomagban. Ebben 300 milliárd forintot határoztak meg a törvényhozók a hazai bankokban esetleg megvalósított állami tőkeemelésre.

Nagy Márton kifejtette, hogy a magyar bankrendszert tekintve az anyabankok elkötelezettsége, a különböző kormányzati és jegybanki lépések jelentősen javították a hazai pénzintézetek forint- és devizalikviditását. Így a likviditási megfontolások napjainkban már kevésbé befolyásolják a hitelezési döntéseket, a bankok gyakorlatában azonban csökkent a kockázatvállalási hajlandóság. A hazai bankok tőkehelyzete stabil, de a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés hatására egyes bankoknak fel kell készülni arra, hogy esetleg szükségük lesz tőkebevonásra.

Arról is szólt, hogy az elmúlt évek jelentős banki nyereségei, az ebből visszaforgatott pénzösszegek hatására a hazai bankok ugyan stabilak, de a gazdasági visszaesés, a leértékelődött forintárfolyam, az emelkedő devizahitel törlesztő részletek miatt romlik a banki hitelportfoliók minősége, ami kihat a banki jövedelmezőségre és nyomás alatt tartja a tőkehelyzetet is.

A szakértő rámutatott: Magyarországon számos hitelintézet úgynevezett aktív tőkemenedzselést folytat, vagyis a jogszabályban előírt tőkeminimumon tartja szavatoló tőkéjét és csak a legszükségesebb esetben emeli azt, mert általában is megdrágult a tőke a gazdasági életben.

Nagy Márton elmondta azt is, hogy jelentős gond a háztartások nagyarányú devizahitel-állománya, azt nagyrészt svájci frankban vették fel a háztartások, mintegy 150-160 forint/svájci frank árfolyamnál, azonban napjainkra mintegy 200 forint körül alakul a svájci frank kurzusa, ez hozzávetőleg 25-30 százalékkal is megemelte a havi törlesztő részleteket az egyes családok esetében. A kockázatokat csökkenti, hogy a hazai bankokat régiós összevetésben kifejezetten jó minőségű portfólió jellemzi. Olyannyira, hogy a régióban Magyarország az egyik legjobb ebben a vonatkozásban, vagyis a magyar bankrendszer teljes hitelportfólióján belül a rossz hitelek aránya tavaly alig haladta meg a 2 százalékot. Emellett az is kedvező, hogy a jelzáloghitelek esetében az átlagos hitelfedezeti arány 65-70 százalék, ezzel igen jól áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban – szögezte le Nagy Márton.