Még nincs döntés a devizahitelek forintosításának módjáról
Szakértők hetek óta dolgoznak azon, hogyan lehet mérsékelni a különösen magas devizaadósság okozta kockázatokat - erősítette meg a kormányszóvivő a Népszabadság információit.
A napilap pénteki számában arról írt, hogy a deviza alapú, lakáscélú hitelek forinthitelre való átváltását segítő csomagon dolgozik a kormány. Az elképzelés szerint az átváltás költségein az állam is osztozna, ezt pedig akár az IMF is támogathatná. Daróczi Dávid elmondta, hogy elkészült egy előterjesztés, de döntés még nincs, a kormány tovább vizsgálja az anyagot.
Emlékeztetett arra: a magas devizaállomány miatt kétféle kockázat van: a hitelfelvevőké és az országé. A vállalatok és a magánszemélyek jelzálog alapú devizaadóssága 2600-2700 milliárd, a szabad felhasználású devizahitelek pedig 2200-2300 milliárd forintra rúgnak. Ez az 5000 milliárd forint már akkora összeg, hogy az egész országra nézve is kockázatot jelent – tette hozzá a szóvivő.
Daróczi Dávid szerint a kormánynak a hitelfelvevőkre és az országra is tekintettel kell lennie, ezért olyan intézkedést tud csak hozni, ami segíti a lakáshitellel rendelkezőket, de nem növeli meg túlzottan az ország kockázatát. Ez azt is jelenti, hogy a kormány csak akkor tud ilyen intézkedést hozni, ha megtalálja ennek a költségvetési forrásait is. Azt sem hagyhatja, hogy egy ilyen döntés megingassa az államháztartás egyensúlyát.
A kormányszóvivő kitért rá, hogy a szakértők elsődleges számításai szerint egy ilyen intézkedés több százmilliárd forintos kiadást jelenthetne az adófizetőknek, ezért a döntés nagyon alapos körültekintést és mérlegelést igényel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.