MNB: számottevően nőttek a külföldi követelések
Az egynapos betétek átlagállománya számottevően nem változott februárban, de továbbra is nagyon magas, miközben eszköz oldalon a külföldi követelések számottevő emelkedése volt megfigyelhető a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön közzétett statisztikai mérlege szerint.
Az előzetes adatok alapján februárban az egyéb eszközök átlagállományán belül a kéthetes és hathónapos jegybanki hitelek igénybevétele januárhoz képest emelkedett. A hitelintézetek a fokozott óvatosság miatt szabad likviditásuk továbbra is jelentős részét kötötték le egynapos jegybanki betétben.
A hitelintézetek egynapos betéteinek februári átlagállománya 536,9 milliárd forint volt, 13,3 százalékkal több mint januárban. A hitelintézetek bankszámlái 6,5 százalékkal, 337,6 milliárd forintra nőttek. A közlemény szerint februárban a forint árfolyamának gyengülése miatt eszköz oldalon a külföldi követelések havi átlagállományának értéke számottevően, 667,6 milliárd forinttal, 7.646 milliárd forintra nőtt februárban. Forrás oldalon a központi kormányzat betétei és az egyéb források növekedtek: a kormányzati betétek például 1 831,1 milliárd forintról 1 978,2 milliárd forintra emelkedtek.
A kéthetes MNB kötvények állománya 1 571,3 milliárd forintról 1.694,6 milliárd forintra nőttek februárban, míg a kibocsátott devizakötvények átlagállománya 10,3 százalékkal, 123,7 milliárd forintra emelkedett. A források és az eszközök egyformán 8 396,4 milliárd forintot tettek ki februárban, 698,3 milliárd forinttal többet mint a januári átlagállomány.
A bankrendszer bankszámláinak átlagos egyenlege 2,9 milliárd forinttal haladta meg a tartalékkötelezettséget, míg az egynapos bankközi kamatok az egész hónap során a kamatfolyosó alján helyezkedtek el. A forgalomban lévő készpénz átlagállománya januárhoz képest alig változott, 0,5 százalékkal csökkent, s így a februári átlagállomány 2 270,8 milliárd forint volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.