Thomas Mirow, az EBRD elnöke. Gyorsítana © AP

Mirow ezzel összefüggésben úgy vélte: kívánatos lenne például a felvételre való várakozás időtartamának a jelenlegi két évről egy évre történő lerövidítése a stabilitási paktumban előirányzott adósságkritériumok betartása mellett. Egy ilyen lépés összességében hozzájárulna Kelet-Európa stabilizálásához – hangoztatta az EBRD elnöke.

Az újság emlékeztetett arra, hogy az európai állam- és kormányfők a közelmúltban tartott rendkívüli csúcstalálkozón első ízben tanácskoztak az eurócsatlakozás idejének esetleges lerövidítéséről, de semmi fajta döntést nem hoztak. Az újság szerint Angela Merkel német kancellár és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport elnöke nyitottnak mutatkozott egy lerövidített eurócsatlakozási folyamattal szemben, de mindketten határozottan állást foglaltak az ellen, hogy enyhítsék az euróövezetbe való felvétel feltételeit.

Thomas Mirow egyidejűleg az Európai Központi Bankot Kelet-Európa megsegítésére szólította fel. Úgy vélte, fontos lépés lenne, ha az Európai Központi Bank pótlólagos euró hitelkerettel (devizacsere lehetőséggel) segítené a kelet-európai országokat. A központi bank ilyen jellegű hitelei eddig csak kevés kelet-európai ország számára álltak rendelkezésre, s ezen Mirow szerint változtatni kell.

Az EBRD elnöke – mint a Handelsblatt írta – ezzel a felhívással arra reagált, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői legutóbbi brüsszeli csúcstalálkozójukon elutasították a külön kelet-európai segítségnyújtást.

Mirow az interjúban kijelentette: ha a helyi bankok a tőkepiacon érvényes szerződéses feltételek mellett nem képesek a refinanszírozásra, az EBRD-nek és más nemzetközi pénzintézeteknek továbbra is hitelcsomagokkal kell közbelépniük. A jelenlegi 25 milliárd eurós program a bakszektor számára kizárólag a mérlegstruktúrák erősítését és a beruházási célkitűzések támogatását irányozza elő, s csakis egy időben korlátozott „finanszírozási híd” lehet. Az EBRD vezetője szerint a magas kockázati összegek miatt számos kelet-európai vállalat hitelezése csaknem teljes mértékben megszűnt. „A hitelszűke Kelet-Európában nagy méreteket öltött” – tette hozzá.

Az EBRD elnöke úgy vélte, hogy a jelenlegi válság ellenére Kelet-Európának továbbra is nagy növekedési esélyei vannak a jövőpiacaként.