A közép- és kelet-európai átalakuló gazdaságok támogatására 1991-ben életre hívott pénzintézet szerdai eredmény-beszámolója szerint a banknak tavaly - tartalékolás után - 602 millió euró nettó vesztesége volt. Az EBRD az előző évben 1,9 milliárd eurós adózott eredményt ért el. A tavalyi veszteség a tájékoztató szerint jórészt az EBRD által birtokolt vállalati részvények értékcsökkenéséből adódott.

A bank azonban szerdán hangsúlyozta: ez nem érinti az idei finanszírozási terveket, az EBRD tőkeellátottsága erős, és a pénzintézet rekord értékű, hozzávetőleg 7 milliárd euró befektetést és hitelezést eszközöl működési területén a tavalyi 5,1 milliárd euró után.

A 2008-ban kihelyezett teljes összeg kevesebb volt, mint az egy évvel korábbi; 2007-ben a bank 5,6 milliárd euró finanszírozást nyújtott. A szerdai beszámoló a csökkenést - részletek nélkül - azzal magarázta, hogy a pénzügyi válság "hatással volt az új programok aláírásának időzítésére 2008 negyedik negyedében". Az idei évre szánt összegből a legtöbbet a kelet-európai pénzügyi szektor támogatására fordítja az EBRD: erre a célra 3 milliárd eurót irányoz elő a 2009-es terv.

A vállalati szektornak 1,5 milliárd euró, infrastrukturális és energiaipari fejlesztésekre 2,5 milliárd euró jut az idei EBRD-finanszírozásokból. Az EBRD már korábban bejelentette, hogy a globális pénzügyi válságra tekintettel 2009-ben rekord értékű finanszírozást nyújt az átalakuló országoknak, és az eredetileg tervezett csökkentés helyett növelni fogja a fejlettebb közép-európai térség támogatását is.

Varel Freeman, a bank amerikai alelnöke néhány hete Londonban tartott soron kívüli helyzetértékelésében megerősítette: a bank az idén "drámaian növeli" tevékenységét Közép-Európában, amelynek országairól a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.  

Freeman elmondta: a közép-európai országok az idén a tervezettnél 500 millió euróval több új finanszírozást kapnak az EBRD-től, amivel a kétszeresére növekszik a 2009-re korábban nekik előirányzott összeg, vagyis a térség 1 milliárd euró EBRD-tőkére számíthat ebben az évben.

A szerdai londoni eredménybeszámoló szerint - legalábbis az arányokat tekintve - már tavaly megállt a kivonulás a jórészt EU-tag közép-európai országokból: a 2008-ban kiutalt 5,1 milliárd euróból a térség ugyanúgy 6 százalékkal részesült, mint az előző évben. A Magyarországnak juttatott finanszírozás azonban nőtt, 80 millió euróra a nem egészen 40 miliós eurós, előző évi értékről.

Oroszország tavaly is a legnagyobb egyéni felvevője volt az EBRD-finanszírozásoknak, amelyeknek a 36 százalékát kapta. Idén Oroszország 2,52 milliárd euróra számíthat az EBRD-től, vagyis megint a teljes kihelyezésnek körülbelül a 36 százalékára, mondta szerdán a londoni nemzetközi pénzintézet alelnöke, Manfred Schepers.

A szerdai összesítés szerint az EBRD fennállása óta eddig 41,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott saját forrásból az átalakuló térségnek. A kereskedelmi társfinanszírozó pénzintézetek hozzájárulásával együtt az EBRD által kezdeményezett programok összértéke 2008 végéig 134,8 milliárd euró volt. A pénzügyi válság hatására azonban csökken a részvételi készség a kereskedelmi szektorbeli pénzintézetek részéről.

Varel Freeman EBRD-alelnök a múlt havi londoni helyzetértékelésen, a kereskedelmi bankok kockázatvállalási hajlamának lanyhulását illusztrálandó elmondta: korábban minden egységnyi értékű EBRD-finanszírozáshoz akár négy-ötször annyi társfinanszírozás is járult a magánszférából; ez az arány jelenleg kétszeres.
    A szerdai EBRD-beszámoló szerint a kelet-európai gazdasági válság súlyossága miatt fennáll a veszélye az eddigi, csaknem két évtizednyi gazdasági reformfolyamat "hátramenetbe kapcsolásának". Thomas Mirow, a londoni bank elnöke a jelentéshez fűzött kommentárjában kijelentette: a térség gondjai szorosan összefüggnek Európa többi részének problémáival, és a megoldást az állami hatóságok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek összehangolt válaszlépései jelentik.