A befektetési alapokból 144 milliárd forintnyi tőkét vontak ki
Számottevően csökkentek az alap- és vagyonkezelők által kezelt állományok 2008. első félévében a befektetési környezet romlása következtében visszaeső hozamteljesítmények, valamint az ezt követő tőkekivonások miatt - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által szombaton közzétett félévi elemzésben.
A háztartások az alapszerűen kezelt befektetési termékeken - életbiztosítások, befektetési jegyek, nyugdíjpénztári megtakarítások - közel 540 milliárd forintnyi átértékelési veszteséget szenvedtek el 2008. első félévében. A tranzakciók többlete ezzel szemben mindössze 240 milliárd forint volt, így a jelzett körbe eső eszközállomány közel 300 milliárd forinttal csökkent.
A befektetési alapokban kezelt eszközök átlagosan 5,8 százalékkal, míg a pénztári és biztosítói állományok 6 százalékkal és 7,1 százalékkal csökkentek az idei év első felében. A PSZÁF figyelemre méltónak tartja, hogy a pénztári állományokban annak ellenére történt jelentős visszaesés, hogy esetükben a friss tőke beáramlása folyamatos.
A két nyugdíjpénztári ág alapkezelői által befektetett vagyon 1815 milliárd forint volt 2008. június végén, míg a nem nyugdíjjellegű önkéntes pénztárak számára kezelt vagyon értéke 14 milliárd forintot tett ki. A pénztári állomány a félév során közel 118 milliárd forinttal zsugorodott, amelyből a magánnyugdíjpénztári vagyon csökkenése 63 milliárd forint volt, az önkéntes ági állomány visszaesése pedig 55 milliárd forintot tett ki.
Az alapok eszközállománya 5,8 százalékkal zsugorodott, nettó eszközértékük 3049 milliárd forint volt a vizsgált időszak végén. A befektetők összesen 386 magyarországi befektetési alap közül választhattak, ami közel 15 százalékkal haladta meg az év elején elérhető alapok számát.
A nyilvános befektetési alapok eszközállománya 205 milliárd forinttal esett vissza, amelyből 61 milliárd forintnyi csökkenés a befektetési jegyek árfolyamának eséséből származott.
A befektetési alapokat jelentős tőkekivonás jellemezte a vizsgált időszakban: az alapok által kezelt állomány 144 milliárd forinttal apadt. A nyilvános befektetési jegyek árfolyamai átlagosan 1,95 százalékkal csökkentek 2008. első félévében. A veszteségek túlnyomó többsége az értékpapírpiacok első negyedévi esésekor keletkezett, a lejtmenet a második negyedévben azonban csak a részvényalapok esetében folytatódott.
A magyarországi befektetési alapokban történt változásokat a legszembetűnőbben a betétállomány arányának közel 9 százalékpontos emelkedése szemlélteti, így a nyilvános befektetési alapok eszközeinek közel felét a bankbetétek tették ki 2008. június végén.
Az alap- és portfoliókezelés a pénzügyi közvetítés legjövedelmezőbb szolgáltatási területe volt 2007-ben is, a szektor 23,7 milliárd forintos adózott éves eredménye 23 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A magas jövedelmezőség nem utolsósorban a pénzügyi csoportok által biztosított háttérnek köszönhető. Az alapkezelők több mint 21 milliárd forintos osztalékot fizettek ki 2007-ben, a magas - közel 90 százalékos - osztalékhányadot a tulajdonos csoportok ugyanis a tőkekövetelményre vonatkozó előírás hiányában más területekre csoportosítják át.
Az elmúlt években tapasztalt folyamatos bővülés ellenére az alap- és vagyonkezelői piac koncentráltsága változatlanul magas: az öt legnagyobb piaci szereplő részesedése 69 százalék volt 2008. júniusában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.