A banki eszközök összértékének régiós léptékben magas aránya a GDP-hez képest, a magas hitel/betét arány, valamint a bankok külföldi forrásainak jelentős súlya az idegen forrásokon belül mind azt jelzik, hogy Magyarország bankrendszere fokozottan sebezhető. Magyarországon a hitelválság a bankok finanszírozási költségeire és forrásaik volumenére is nyomást gyakorol. A Commerzbank elemzése ugyanakkor az MNB adataira hivatkozva kedvezőnek ítéli a magyar bankok rövid távú likviditási helyzetét.

A hitel/betét arány az elmúlt hat havi növekedés után jelenleg 142 százalékon áll Magyarországon. Nőtt tehát a bankok pénzpiaci és külföldi forrásokra való ráutaltsága, melyek jellemzően egyre rövidebb lejáratúak.

A deviza alapú hitelekhez kapcsolódó devizalikviditást a bankok jellemzően deviza swapokkal (csereügyletekkel) biztosítják. A devizaswapok piaca azonban befagyással fenyeget, ami növelheti az azonnali devizapiac ingadozását, amennyiben a bankok ennek használatához térnek vissza.

A banki portfóliók várhatóan romlani fognak az elemző szerint. Ebbe az irányba hat többek között a háztartások jövedelmének csökkenése, a fogyasztás "simítása" (jövedelemkiesés esetén a háztartások hitelfelvétellel tartják fent korábbi fogyasztási szintjüket), a kedvezőtlen növekedési kilátások, a növekvő finanszírozási költségek, valamint a hitelezés csökkenő ütemű bővülése is.

Jelentős vesztesége származik a bankoknak állampapír-portfóliójuk leértékelődéséből. A hazai bankok a teljes magyar állampapír-állomány 25 százalékát, a kincstárjegyek 30 százalékát birtokolják.

Az elemzés szerint a közép-európai bankokról általában elmondható, hogy csupán csekély mértékben vannak kitéve hazai eredetű pénzügyi zavaroknak, hiszen többségük külföldi nagybankok tulajdonában áll. Stabilitásuk sokkal inkább az anyabankok likviditási helyzetétől, valamint leányvállalatuk felé irányuló hitelpolitikájától függ.