Az agyat és a viselkedést vizsgáló tanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy alulinformáltan, a küszöbön álló fenyegetettség érzésével az emberek gyakran nem hallgatnak saját logikájukra, hanem azt nézik, mit tesznek mások. "Félnek az emberek és félelmük oka az, hogy most hatalmas a bizonytalanság a piacokon" – véli Gregory Berns, az atlantai Emory Egyetem neuroközgazdásza, aki a gazdasági viselkedés biológiáját kutatja.

Bern mágneses rezonancián alapuló képalkotó berendezéssel (MRI) tanulmányozza az emberek válaszát, agyi aktivitásuk módosulását különféle általa létrehozott helyzetekben. Általános, hogy az agy félelemért felelős központja aktiválódik, amikor az emberek bizonytalanok. "Amikor az embereket olyan helyzetbe hozzuk, ahol nincs információjuk, vagy azok ellentmondásosak, az amigdalában és az insulában látunk aktivitást" – magyarázza Berns. Ilyenkor az emberek kételkedni kezdenek saját ítélőképességükben.

Berns csoportjának egyik kísérletéhez önkénteseket toboroztak és színészeket kértek fel a közreműködésre. Egy önkéntes a képalkotó berendezésben foglalt helyet, majd egyszerű feladatot kapott, formák leírását. A színészcsoport időnként rossz választ adott a kísérlet valódi alanya előtt. Az önkéntesek ilyenkor elkezdték megváltoztatni saját válaszaikat, úgy, hogy azok megegyezzenek a csoport által adott felelettel – mondja Berns. Elképzelhető, hogy az önkéntesek csupán figyelmen kívül hagyták saját ítéletüket, hogy a többiekkel azonos véleményre kerüljenek. Az agyi szkenner azonban más magyarázatot sugall. "A csoport valamilyen mértékben megváltoztatja azt a képet, ahogy a világot látjuk. Agyunk valóban úgy van bedrótozva, hogy fogadja el a csoport világról alkotott véleményét" – magyarázza Berns.

Az Egyesült Államok képviselőháza hétfőn nem szavazta meg a 700 milliárd dolláros mentőövet a bajba került bankok megsegítésére, mely után világszerte felbolydultak a tőzsdék. Ebben az esetben ellentmond a józanésznek, ha a tömeggel haladunk – véli Paul Zak, a kaliforniai Claremont Egyetem neuroközgazdasági központjának kutatója. Zak szerint a reakciók nélkülözik a logikát. "Nem látok bizonyítékot arra, hogy hanyatlás jön, de úgy tűnik, az emberek e szerint viselkednek" – mondja. Az okot Zak az evolúcióban keresi: "Valóban hiperszociális majmok vagyunk. Szinte kizárólag egymástól tanulunk." "A pletyka tényleg fontos, mert ez a szociális tanulás másik útja. Annak elválasztása, különösen ezeken a komplex piacokon, hogy mi a híresztelés és mi a tény, bonyolult dolog" – értékeli a helyzetet Zak.