Megkeményedtek az álláspontok a lengyel almavitában
Lengyelországban az almatermelők és a feldolgozók vitájában egyik fél sem enged, miközben a termelők már 8 feldolgozó üzemet tartanak blokád alatt.
Csütörtöki lengyel sajtójelentések szerint a tiltakozássorozat kiterjedt a mazóviai, a lublini és a lódzi vajdaságra. A termelők változatlanul 30-35 grosz (9-10 eurócent) minimálárat követelnek a léalma kilójáért, miközben a feldolgozók ragaszkodnak az általuk szeptember 1-jétől felajánlott legfeljebb 23 grosz (7 eurócent) mértékű árhoz.
Marek Sawicki mezőgazdasági miniszter közölte, hogy kész ismét közvetíteni a két fél között. Véleménye szerint lehetséges a megállapodás, amelynek fő akadálya szerinte a feldolgozók által ajánlott túlságosan alacsony ár.
Romuald Ozimek, a feldolgozókat képviselő Lengyel Gyümölcslégyártók Szövetségének (KUPS) elnöke viszont bejelentette, hogy a blokád miatt úgy döntöttek, felfüggesztik a léalma felvásárlását. Szerdai nyilatkozatában a szövetség élesen bírálta a termelőket, törvénytelennek, bűnösnek és megengedhetetlennek nyilvánítva akciójukat. Az alacsony felvásárlói árat a szövetség a túltermeléssel és a gyümölcslé iránti kereslet visszaesésével indokolta.
Miroslaw Maliszewski, a termelőket képviselő lengyel gazdaszövetség (Zwiazek Sadowników RP) elnöke közölte, hogy készek a további tárgyalásokra. A termelők nem tágítanak követelésüktől, és készek hosszabb távú, akár októberig tartó tiltakozó akcióra. Ugyanakkor attól tartanak, hogy a rendőrség erőszakot fog alkalmazni velük szemben.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének küldöttsége Jakab István elnök vezetésével kedden Varsóban tárgyalt a lengyel és magyar almatermelők közös fellépéséről a két országban, ahol a feldolgozók ugyanahhoz az érdekkörhöz tartoznak. A lengyel sajtó azt írta, hogy a magyar termelők 7 eurócentet kapnak a léalma kilójáért, de 12 eurócent minimálárat követelnek, ami mintegy 40 grosznak felel meg.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.