Az olaj ára a héten meghaladta a 100 dolláros szintet, ami lökést adott egyes piacoknak. A középtávon érvényesülő trendeket figyelve kirajzolódik a kép. Míg korábban a kockázatvállalási hajlandóság egyirányú piaci mozgásokat idézett elő földrajzi helyzet és piaci szegmensre való tekintet nélkül, addig mára erős szegmentáció alakult ki. A korábban fokozottan olajfüggő orosz piac az olajvállalatok értékelése miatt és a politikai bizonytalanság okán elmaradó relatív teljesítményt mutatott az olajár-emelkedéssel szemben.

Orosz piac/nyersolaj:

Forrás: www.stooq.com

Az olaj ára és az orosz részvénypiac együttmozgása természetesen kimutatható, de a januárban bekövetkezett korrekció nem magyarázható az olajárak alakulásával, inkább nemzetközi piaci tényezők hatottak; elsősorban a hitelpiaci válság. Az utóbbi időben viszont ismét előtérbe került az olajártól való függés, de közben – észre kell venni – az orosz részvénypiac ebben az összevetésben relatíve alulértékeltté vált.

Brazília/nyersolaj:

Forrás: www.stooq.com

A brazil piac esetében azt látjuk, hogy a korreláció magasabb szintű, annak ellenére, hogy Brazília részvénypiaca sokkal kisebb mértékben olajfüggő. Ennek az a magyarázata, hogy a nyersanyagok az olajjal együtt mozogtak az elmúlt időszakban, márpedig a brazil piac nyersanyagfüggő áralakulást mutat. Itt a relatív alulteljesítés kisebb mértékű, de láthatóan kialakult egy diszkont, ami a továbbiakban szűkülhet.

Hongkong/nyersolaj:

Forrás: www.stooq.com

Nos, itt látható, hogy végre a helyükre kerülnek a dolgok. Miközben Kínába települtek az energiaigényes ágazatok a világ minden részéből, a kínai részvénypiac együtt menetelt az olaj áremelkedésével. A múlt év októberének végétől azonban a befektetők elkezdték beárazni azt a tényt, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók ára negatívan hat a kínai gazdaságra. A korábbiakban ezt azért nem tették, mert olyan mértékben emelkedett a kínai gazdaság hatékonysága, hogy az képes volt ellensúlyozni a beszerzési árak növekedését. Ma már ez a hatékonyságjavulás kifulladóban van és – mint ahogy azt várni lehetett – az inflációs nyomás is folyamatosan erősödik.

Hogy mi ebben a biztató? Az elemző számára elsősorban az, hogy végre olyan követhető – trendszerű – mozgások alakulnak ki a piacokon, amelyek közép és hosszú távon remek befektetési lehetőséget jelentenek. Ezek a trendek segítik hozzá a befektetőket ahhoz, hogy a kockázatokat relatíve alacsony szinten tartva befektetéseik eredményessége javuljon.

A fent említett részvénypiacok és az olajár alakulása csak egy-egy példa; a mai piaci helyzet komplexitása okán a kép sokkal árnyaltabb. A devizapiacon még mindig oldalazó mozgásokat látunk, nincs egyértelmű trend, de legalább az megnyugtató, hogy a korábbi hetekben a sávokon belüli oldalazó mozgást sikerült rendre eltalálnunk. Mi a helyzet tehát az egyes piaci szegmensekben és mit várhatunk a közeli jövőben?

Devizapiac. A nemzetközi piaci hangulat ezúttal kedvezett a carry-trade-nek, így az euró és a dollár is tartotta magát a yennel szemben. A feltörekvő piacoknak ez a helyzet kedvezett. Közép-Kelet-Európában a lengyel, a cseh és a szlovák pénz is erősödött, míg a román és a magyar fizetőeszköz tovább gyengült.

Ez a folyamat hasonlatos az egyes részvénypiacok és az olajár összevetésében látott összefüggésekhez. A kockázatvállalási hajlandóság differenciálódik, egyre markánsabb különbségek alakulnak ki az egyes – egymáshoz földrajzilag közeli – piacok között. Ma a kockázatvállalási hajlandóság újabb változásának korát éljük; a korábban szinte egységesen kezelt feltörekvő piacok között szelektálnak a befektetők, nem vásárolnak válogatás nélkül, hanem a fundamentumok komoly vizsgálata után hozzák meg befektetési döntéseiket. Ez a magyarországi befektetéseknek nem kedvez, mivel a fundamentumok a térségben és általában a feltörekvők között is a leggyengébbek között vannak Magyarországon. De mi a helyzet a vezető devizák egymáshoz mért teljesítménye területén?

Az EUR/USD továbbra is megmaradt a beszűkülésben. A hét végéhez közeledve egyre inkább a sávszél felé tolódott el a keresztárfolyam. Innen két út lehetséges: erősödő vagy gyengülő EUR. Ezzel sokat nem mondtunk a jövőre nézve, de múlt heti ajánlásunk szerint ezeknél a szinteknél érdemes az EUR long pozíciókat zárni, és kivárni, amíg újabb belépési pont kínálkozik. Aki kedveli a kockázatokat, az persze tarthatja az EUR longot, de ne lepődjön meg, ha ismét erősödni kezd a dollár – veszteséget okozva ezzel –, és a keresztárfolyam eléri akár az 1,45-ös szintet is.

A heti makrogazdasági adatok közül – jelentőségét tekintve – kiemelkedik a megkezdett amerikai építkezések és kiadott engedélyek száma. Itt 2006 februárja óta tart a csökkenés: ez idő alatt az engedélyek és a megkezdett építkezések száma kevesebb mint a felére esett… Ez a tendencia jól mutatja a helyzet komolyságát. Az Egyesült Államok ingatlanpiaci helyzete továbbra is instabil, a finanszírozási nehézségek folyamatos hatásaként a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata folyamatos gyengülést mutat. Ennek ellensúlyozására lehet megoldás a gyenge dollár, de nem szabad elfelejteni, hogy az egyben inflációemelkedést is okozhat, ami további nehézségeket okozhat az ágazat egészének.

Ezért hosszabb távú várakozásaink nem változtak; a dollár egy átmeneti 1,50-es szintnél is gyengébb árfolyamon foroghat az euróval szemben, de a továbbiakban már erősödés következhet. Ezt erősítheti az olaj ismét erősen emelkedő ára, ami ahhoz vezetett, hogy a héten már 100 dollárt meghaladó szinteket is láthattunk.

A hazai piacon a helyzet ettől eltérő, hiszen itt trendszerű mozgásokat látunk, ami ráadásul nem túl kedvező képet vetít előre. Mire gondolunk? A forint immár hetek óta a dél-afrikai rand és a román lej mozgását követi. Ennek oka, hogy ezek a gazdaságok fundamentálisan a leggyengébben az EMEA régióban. Közben a térség más devizái erősödnek a vezető devizákkal szemben.

Az EUR/HUF elég egyértelmű. A trendvonal nem a legpontosabb – rövidebb időtávon jobban kirajzolódó trendet is fel lehetne rajzolni. De a lényeg, hogy a 260-as EUR/HUF szintig erősödő HUF még mindig a trend fennállását jelenti. Ami a HUF gyengülését jelenti – hosszabb távon. De mi lesz a jövő héten? Ma inkább az enyhe erősödésnek van nagyobb esélye. A korábbi HUF shortokat érdemes tartani, de újabbakat nyitni inkább csak erősebb forint mellett érdemes. Az USD/HUF esetében kivárást javasolunk, de amennyiben elérjük a 177-es szintet, itt is a HUF ellen érdemes ügyleteket kötni.

Az európai hozamok emelkedést mutattak a héten, míg az Egyesült Államokban a hét közben lokális csúcsra (3,90 százalék feletti szint) emelkedő 10 éves hozamok a kereskedési hét végére már ismét visszatérek a 3,75-3,80 százalékos sávba. A trend egyértelmű emelkedő, így vételeket a hosszú szegmensben nem ajánlunk, inkább csak az éven belüli lejáratok vétele javasolt, az európai és az amerikai államkötvények tekintetében egyaránt.

Kötvénypiac.

A hazai piacon is együttmozgás volt a fejlett piacokkal, de itt az elmozdulások mértéke magasabb volt, miközben a rövid hozamok is felfelé indultak el, ami egyértelműen egy kamatemelés beárazását jelenti. A héten ismét felerősödtek a találgatások ezzel kapcsolatban. A piac látványosan részekre szakadt a kérdésről alkotott vélemények tekintetében: egyesek szorgalmazzák a kamatemelést, mások azt hangoztatják, hogy nincs értelme. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az MNB csapdahelyzetbe kerül(-het), mivel a kamatemelés segítene a gyengülő forinton és az ezzel járó importált infláción, de közben a gazdasági növekedés nulla szint felé közelítő értéke ezt a lépést nem igazán engedi meg. S amint a múlt héten írtuk: a sáveltörlés életszerűtlen a mai helyzetben.

Mi fog történni tehát a jövőben? A hozamok továbbra is emelkedő trendben maradnak, de a közeli lejáratokat már éremes lehet megvenni. Az MNB ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy emeli az alapkamatot, de ha emel is, a beárazódás már megtörtént.

Három éves lejáratig tehát vételeket javasolunk, bár a hosszabb lejáratok kialakult hozamszintje is csábító értékeket mutat. A hosszabb szegmens azonban ma még túl kockázatosnak tűnik. Ajánlásunk tehát: EUR, USD állakötvények esetében a rövid oldal vétele (6 hónapos lejáratig), míg a hazai kötvények esetében vétel a három éves lejáratig bezáróan.

Részvénypiac. A nemzetközi piaci hangulat – többek között a bevezetőben bemutatottak alapján – egyre szegmentáltabb képet mutat. A vegyes mozgások annak köszönhetők, hogy a gyenge január/február után a befektetők átárazták a piacokat, átgondolták stratégiáikat és új kitörési pontokat találtak. Az persze kérdés, hogy ezek tényleg kitörési pontok-e, vagy csak hamvába holt kísérlet, de vannak biztató jelek arra nézve, hogy kialakul az új dinamikus egyensúlyi állapot.

Ma azt gondoljuk, hogy a bevezetőben szereplő piacokon kialakuló trendeket látunk, így a brazil, de főként az orosz részvénypiacot vételre ajánljuk, a kínait továbbra is alulteljesítőnek gondoljuk a jövőt tekintve, ezért itt kivárást javasolunk. Ma még nem jött el a vételek ideje, mert a korábban nagyra fújt lufiban maradt annyi levegő, hogy még laposabb is lehet.

A hazai piacon a helyzet kissé bonyolultabbnak tűnik, mivel a makrogazdaság nyomasztó adatai nem feltétlenül hatnak az egyes vállalkozások jövedelmezőségére, ugyanakkor a külföldi befektetők nemigen szeretnek – az egyébként is szűkös – hazai kínálatból szemezgetni, inkább a BUX-összetételnek megfelelően vásárolnak vagy adnak el. Ez alól talán csak az OTP kivétel, ahol a héten az orosz leánybank vezetett elő nagyszabású terveket, illetve az a hír röppent fel, hogy jó eséllyel indul a bank az albán piacon is. Ezek a hírek nem átütő erővel ugyan, de kissé megmozgatták a piacot. Ennél erősebb hatása volt annak a PSZÁF döntésnek, ami a Rahimkulov érdekeltségek számára nem engedélyezte az OTP-részesedés 10 százalék fölötti szintjét, sőt kötelezte arra, hogy a 10 százalék fölötti részt egy hónapon belül adja el. Ez jelzésértékű döntés, hiszen „csak” 300 ezer részvényről van szó, ami a részvényesi arányokat tekintve nem jelentős tétel, de azt demonstrálja, hogy az OTP és a hazai állami intézmények készek megvédeni a hazai nagybankot az esetleges felvásárlások ellen. Megjegyzendő: komoly vevővel szemben esélytelen ezzel próbálkozni. És – nem mellékesen – nem is sportszerű eljárás.

Látható némi beszűkülés, de ez nem látszik veszélyesnek; inkább arra érdemes koncentrálni, hogy mikor lépjünk be vételekkel a piacra. Vételre ajánlható az OTP, a Mol, de a Richter már a hét közepi 39 000-es szint után kifulladni látszik, így most nem ajánlható vételre. Ennek az ideje csak 37 000 forint alatt jön el.

A hazai piaci kockázatokat jól jelzi, hogy az utolsó hónapban a BUX már emelkedni tudott, ugyanakkor a BUMIX még mindig negatív teljesítményt mutat. Ma még nem érdemes a kisebb kapitalizációjú szegmensben próbálkozni vételekkel, de azt azért látni kell, hogy a Synergonban 1600-as szinten, az FHB esetében 1500-nál erős támasz alakult ki, a Fotexnél a 790-es szint viszont ellenállásként funkcionál, míg a Rába nem túl meredek emelkedő trendbe került. Így itt az FHB, a Synergon, valamint a Rába ajánlható vételre, a vezető részvények közül a Mol és az OTP.

Állampapírpiac

0-3 év vétel (HUF)

0-3 hónap vétel (EUR, USD)

Vállalati kötvények

Eladás

Nemzetközi részvénypiac

Orosz, török, brazil piac vétel

Hazai részvénypiac

Vétel; OTP, Mol, Synergon, Rába, FHB

Befektetési alapok

Hazai ingatlanalapok

Fürjes Szabolcs