A Bank of England változatlanul hagyta alapkamatát
A brit központi bank, a Bank of England csütörtökön változatlanul 5,50 százalékon hagyta alapkamatát, a kéthetes repót.
A döntés megfelelt a többségi elemzői várakozásnak. Elemzők szerint a bank a növekvő inflációs fenyegetés és az amerikai hitelválság következményei okozta bizonytalanság között kénytelen kamatpolitikájával egyensúlyozni.
A bank utoljára decemberben hajtott végre kamatcsökkentést, akkor negyed százalékponttal mérsékelte az alapkamatot. Az elemzői előrejelzések szerint szinte biztosnak tűnik, hogy a brit gazdaság az idén lassulni fog. Az internetes tőzsdei buborék kipukkadása óta a legborúlátóbb előrejelzéseket adták a brit gazdaság következő egy évére a Financial Times által kérdezett elemzők, akik a tőkepiaci likviditási apály hatásaként jelentős ingatlanpiaci árzuhanást, sőt több mint egyharmados eséllyel recessziót is jósoltak.
A londoni üzleti napilap által elvégzett hagyományos év eleji felmérés összesítése szerint a megkérdezett 55 szakértő közül több is aggasztó jelként emelte ki, hogy a korábbiaknál kevésbé hatékonynak tűnik a legfőbb jegybanki likviditásszabályozó eszköz, a kamatpolitika.
Az elemzők szerint ezt jelzi a hivatalos jegybanki alapkamat és a piaci ráták közötti "makacsul széles rés". A Bank of England alapkamata a múlt hónapban végrehajtott negyed százalékpontos enyhítés óta 5,50 százalék, a nagybani likviditási ellátás fő mérőszáma, a három hónapos londoni bankközi kamatláb (LIBOR) ugyanakkor 2007 második felében megközelítette a 7 százalékot, és még decemberben is jórészt 6 százalék felett járt, egyértelműen mutatva a nagybani pénzpiacot változatlanul szorító likviditásszűkét.
A Financial Times szerint a megkérdezett elemzők az eddigi általános állásponttal szemben most már korántsem csak átmeneti kiugrásnak, hanem középtávon ható inflációs forrásnak tartják az élelmiszer- és az energiaszektorban érvényesülő erőteljes árnyomást.
A Lehman Brothers szakértője azt mondta a lapnak, hogy az éves összevetésű brit fogyasztói infláció szeptemberre várhatóan 3 százalék fölé fog emelkedni. A brit jegybank számára a kormány 2 százalékos inflációs célt ír elő.
Volt olyan szakértő ugyanakkor, aki azt mondta: a jelenlegi pénzpiaci fejlemények bekövetkezte csak idő kérdése volt annak ismeretében, hogy Bank of Englandnek törvény szabja meg elsődleges feladatként az infláció kordában tartását (vagyis a jegybank likviditási fennakadások esetén sem tud feltétlenül a pénzügypolitikai enyhítés eszközével élni).
Független londoni elemző házak mindazonáltal agresszív brit kamatcsökkentési hullámot jósoltak erre az évre korábbi előrejelzéseikben.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) tavalyi utolsó prognózisa szerint a globális likviditáspiac bedugulása egyelőre csak a brit lakóingatlan- és pénzpiacot érintette, de 2008-ban a ház a reálgazdaság hirtelen megtorpanására is számít: becslése szerint a brit GDP-érték bővülési üteme a tavalyra várt 3,1 százalékról 2008-ban 1,8 százalékra csökken.
A cég - a Financial Timesban ismertetett véleményekkel ellentétben - az év második felére az inflációs nyomás enyhülésével is számol, és mindezek alapján azt jósolja, hogy brit jegybank az idén négy kamatcsökkentést hajt végre. A CEBR prognózisa szerint e ciklus végén a Bank of England alapkamata a jelenlegi 5,50 százalékról 4,50 százalékra csökken.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.