A Bank of England nem változtatott a kamaton
A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót, harmadik hónapja szüneteltette a szigorítást.
A döntés megfelelt a piaci várakozásnak, sőt, sok elemző úgy véli, a bank még az idén akár kamatcsökkentésre is kényszerülhet. A nyár végén a többség még arra számított, hogy az óvatosságáról világhírű brit központi bank, az inflációs várakozások elleni harc jegyében, a túlhevültnek tartott gazdasági növekedést hűtendő, ez év végére legalább 6 százalékra tornássza fel a szintet. Csakhogy azóta beköszöntött Európába is a "nem elsőrendű válság". Az ehhez fűzött kamatcsökkentési reményeket azonban még korlátozza a bank elnökének, Mervyn Kingnek többször elismételt nyilatkozata arról, hogy a banknak nem dolga mentőövet dobni a túl nagy kockázatot vállaló hitelpiacoknak, és ezzel veszélyeztetni az inflációs célt.
Idén előzőleg júliusban, előtte májusban, és az előtt januárban szigorított a Bank of England negyed-negyed ponttal, hatévi csúcsra emelve alapkamatát.
Az előző emelési ciklust 2000. februárban fejezte be, amikor negyed ponttal 6,00 százalékra növelte az alapkamatát. Az enyhítést egy évvel később, 2001. februárban kezdte, és 2003. júliusban állította le, negyed pontos csökkentéssel 3,50 százalékra. Még abban az évben, 2003. novemberben - negyed pontos emeléssel - megkezdte azt a szigorítási ciklust, amely ma is tart. Ebben a ciklusban júliusig kilencszer szigorított, mindannyiszor negyed-negyed ponttal.
A brit gazdaságra ráfér még némi hűtés, de ehhez most nincs szükség központi banki beavatkozásra, ezért a Bank of England bátran szüneteltetheti a szigorítást. A folyamat nem túl gyors, eltart egy ideig, amíg a pezsgő ingatlanpiac megpihen, a vállalatok beruházási kedve lanyhul, de a fékeket már bekapcsolta a "nem elsőrendű válság". A nagybani - bankközi- hitelpiacon az elmúlt hónapban nagyon megdrágult a pénz, és még drágán is csak szűkmarkúan osztogatják a hitelt, mert a hitelezők soha nem tudhatják intézményi adósaikról, nem derül-e ki róluk valamiféle "nem elsőrendű" kockázat - az amerikai jelzáloglevelekre alapozott származékos termékek ugyanis oly bonyolultak, és annyira bele vannak keverve összetett portfóliókba, hogy alig lehet nyomon követni őket.
A kiskereskedelmi piacon eleinte inkább a betéti kamatok emelkedtek: a brit bankok most lasszóval fogják a betéteseket, készpénztartalékaik javítása végett. A nyáron még a hitelfelvevőkért versenyeztek, de egyes jelzálogkölcsönzők most már a hitelkamatokat is emelik új ügyfeleik számára. Ezért a lakóingatlanok ára szeptemberben már csökkent az előző hónaphoz képest, és a drágulás éves összehasonlításban lassult. A megváltozott helyzet a központi bank beavatkozása nélkül is felér egy országos szigorítással. A Bank of England korábban maga is megállapította, hogy a hitelpiaci bizonytalanságnak "valószínűleg negatív, mérséklő hatása lesz" a gazdasági növekedésre és az inflációra, de "még korai fölbecsülni a teljes hatást". Elemzők szerint a hűlő lakáspiac, a növekvő kölcsöntörlesztési teher és a mérsékelt béremelkedés néhány hónapon belül mindenképp meg fog mutatkozni a fogyasztói kereslet lassulásában.
Nagy-Britannia gazdasági növekedése azonban továbbra is erős, évi 3,0 százalékos volt mind az első, mind a második negyedévben, tehát van is mit hűteni még - ez továbbra is korlátozza a kamatcsökkentési reményeket. Nagy-Britannia ezzel az ütemmel a második negyedben már megelőzte az euróövezetet, amelynek GDP-növekedése - éves összehasonlításban - a második negyedben 2,5 százalékra lassult az első negyedévi 3,2 százalékról. Londoni elemzők egész évre a tavalyi átlaggal egyező, 2,8 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítottak korábban Nagy-Britanniában. Az Európai Bizottság is ugyanezt jósolta a tavaszi előrejelzésében Nagy-Britanniának. A legújabb előrejelzések - például az OECD-é - akár 3,0 százalékot meghaladó GDP-növekedést is lehetségesnek tartanak az idén Nagy-Britanniában.
A brit ütem messze meghaladja az inflációmentes növekedési potenciált, amely szakértők szerint évi 2,0-2,5 százalékos. A brit pénzügyminisztérium maga évente legföljebb 2,75 százalékot tart hosszabb távon inflációmentesen lehetségesnek. Hosszabb távon biztosra vehető hát a további kamatemelés - persze ahhoz az is kell, hogy a elmúljon az amerikai dollárnak a fontot is módfelett erősítő gyengesége. Ám a Bank of Englandnek most a "nem elsőrendű válságtól" eltekintve sem kellett sietnie, mert közben a lassuló béremelkedés miatt már a "nem elsőrendű válság" előtt is lanyhult a lakossági kereslet növekedése, és így az infláció egészen jóindulatú lett: júliusban a bank 2 százalékos célja alá, 1,9 százalékra csökkent tizenkét hónapra számolva, majd augusztusban 1,8 százalékra lassult tovább. Idén korábban minden hónapban meghaladta a bank célját, márciusban a tizenkét havi infláció egyenest 3,1 százalékra ugrott, első ízben 3 százalék fölé az EU-szabványnak megfelelő, évi 2 százalékra tekintő inflációs célkövetés 1997-es bevezetése óta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.