A hét még optimista hangulatban kezdődött, de aztán csütörtökre elfogyott a lendület, mivel az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatvágását kísérő nyilatkozatából piaci elemzők arra következtettek, hogy a további kamatvágások egyre messzebb tolódnak. Ezt erősítette meg később a munkaerő-piaci helyzetről szóló jelentés is, amely az Egyesült Államok iparának erős munkahelyteremtő képességéről adott számot. Közben a Credit Suisse elemzése arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlanpiaci hitelválság hatásai még nem múltak el, mi több, a Citibank esetében komoly tőkebevonásra, vagy az osztalékok mértékének drasztikus csökkentésére lesz szükség, így a bank nem kerülhette el a leminősítést.

A gyenge teljesítmény – igaz, csak átmenetileg – nyomot hagyott a devizaárfolyamokon is, az USD/JPY, valamint az EUR/JPY is megmozdult, de itt gyorsan helyreállt a rend, mivel a carry-traderek a nyersanyagok, energiahordozók felé fordultak ismét. Így történhetett, hogy az olaj hordónkénti ára (WTI, december) 96,2 dollárig emelkedett, amit az olajkészletek nem várt csökkenése is erősített. A hazai piacon a november 1-i ünnep miatt hosszú hétvége volt, így a szerdai utolsó kereskedési napon még nem volt érezhető a piacok gyenge hétzárása. A Távol-Keletet azonban megviselték az események és több százalékos eséseket láthattunk, így nem kizárt, hogy a november 5-ével kezdődő hetet akár nagyobb eséssel nyitja majd a hazai piac.

Devizapiac. A devizapiaci hangulatot az amerikai kamatvágás, a munkaerő-piaci jelentés, valamint a kockázatvállalási hajlandóság mozgatták a héten is. Ezúttal az amerikai gazdaság és ezen belül is a bankszektor volt a meghatározó, hiszen ebben a szektorban érhetik még meglepetések a befektetőket a hitelválság következményeit illetően. Legalábbis a Credit Suisse véleménye szerint, akit szintén nem kímél a válság okozta finanszírozási sokk.

A dollár tovább gyengült és immár átlépte az 1,45-ös szintet is. Nem látható a gyengülés vége, nincs olyan új körülmény, vagy technikai kapaszkodó, ami hitelesen megmutatná a trend végét, mivel most már olyan szintekről beszélünk, amelyekről még nincs tapasztalatunk. Az előző héten még láttuk némi esélyét az átmeneti erősödésnek, de ezt a reményt felülírták a makrogazdasági adatok és a FED kommentárja. Pusztán a technikai korrekció okán mondhatjuk azt, hogy talán a következő egy-két hét hozhat átmeneti erősödést, bár ma nem látjuk azt a technikai sarokpontot, ami fordulatot hozhatna. Így a dollár esetében a kivárást tudjuk ajánlani.

Az euró erősödése a vezető devizákkal szemben (nem csak a dollárral, a yennel szemben is erősödik az európai fizetőeszköz) szintén trendszerű. Ez a trend ma még nem okoz problémákat (helyesebben a piac mintha nem árazná ezeket), de előbb-utóbb komoly következményei lesznek. Arról van szó, hogy az európai exportőrök deviza-fedezeti ügyletei csak akkor lehetnek hatékonyak, ha – paradoxnak tűnő módon – a dollár folyamatosan gyengül az euróval szemben. Arra viszont nem létezik fedezeti technika – legalábbis éven túli időtávon -, hogy a tartósan erős, de trendszerűen nem erősödő euró negatív hatásait kiiktassák. Ma az a helyzet, hogy az erősödő euró miatt kötött deviza-fedezeti ügyletek a pénzügyi műveletek jelentős nyereséget termelnek, de csak akkor, ha a dollár tovább gyengül, ugyanis a pozíciók csak ekkor értékelődnek fel. Abban a pillanatban, amikor a tartósan gyenge dollár trendszerűen nem gyengül tovább, a fedezeti ügyletek nem jelentenek bevételt, az export pedig drága marad, így sem az üzemi, sem a pénzügy eredmény nem fog kedvezően alakulni. Ez persze hosszabb távon értelmezhető szcenárió, rövidtávon a helyzet az, hogy ma az euró mellett szól minden érv, hacsak nem számolunk azzal, hogy újra felerősödik Európában is a hitelválságtól való félelem. Ez pedig ma jobban fenyeget, mint egy-két hete, így itt is a kivárást javasoljuk.

Ebben a helyzetben akkor mi lehet az irány a deviza-befektetések területén? Inkább csak fedezeti céllal kötött opciós ügyleteket érdemes kötni, ami arra szolgálhat, hogy a feltörekvő piaci befektetéseink kockázatát csökkentsük. Arra gondolunk, hogy a yen erősödésével nyereségessé váló opciók védelmet nyújthatnak a feltörekvő piacok esése idején, mivel a carry-trade ügyletek zárása a yen erősödésével jár. Ha pedig a carry-trade ügyleteket zárják, minden valószínűség szerint esnek a feltörekvő piacok. Hacsak nem menekül a tőke az olaj-, vagy az aranypiacra, esetleg más – alternatív – befektetések irányába. Tehát a kockázat itt is megvan, így csak óvatosan!

A kötvénypiac nem mozgott olyan jelentős mértékben, mint a devizák, vagy éppen a részvénypiac – legalábbis ami az államkötvények piacát érinti. A vállalati kötvények esetében a bankok által kibocsátott papírok ára az Egyesült Államokban a kamatvágás ellenére enyhén emelkedett. Ennek oka szintén a hitelválság – immár sokadszor. Itt tehát továbbra sem javasolunk vételt. De ez nem csak a bankok által kibocsátott kötvényekre igaz, hanem általában a vállalati kötvényekre, hiszen az amerikai feldolgozóiparról is gyenge adat látott napvilágot a héten.

Kötvénypiac. Az államkötvények hozamai a fejlett piacokon enyhén csökkentek, de nem olyan mértékben (még a rövid oldalon sem), mint a FED kamatvágás mértéke, ami arra enged következtetni – mint ahogy így is van -, hogy a piac számított a lépésre. Tehát a hozamok csökkenése nem ellensúlyozhatta a dollár gyengülését, ami immár trendszerű, hihetetlen mértékű veszteségeket okozva a keleti (jellemzően japán, kínai, közel-keleti olajállamok) befektetőknek, akik az amerikai államkötvények jelentős hányadát birtokolják.

Az OPEC nem véletlenül helyezte kilátásba a dollár-elszámolás megváltoztatását és egyes államok szintén nem jókedvükben bontják le – különböző módokon – a dollártól való függésüket. Ezek az esetenként még csak fontolgatott lépések is csak erősítik a folyamatokat, így a dollár előtt nem áll nagy jövő. A baj csak ott van, hogy közben az amerikai infláció elszabadulhat, ami beláthatatlan következményekkel járhat akkor, ha ez visszaveti a fogyasztást is és közben a feltörekvő régiók fogyasztói nem képesek pótolni a kieső keresetet.

A helyzet tehát minden eddiginél összetettebb, ami abból is látszik, hogy az elemzők is megosztottak és nem tudnak alternatívákat nyújtani a befektetők számára. Csak az eddig megszokott carry-trade működik tovább, ami előbb-utóbb veszélyes mértékűre fújja a lufit. Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kockázat nélkül nincs befektetés - ezt tudjuk -, viszont befektetés nélkül nincs nyereség. Ma azt javasoljuk, hogy európai kötvényeket vásároljunk, mivel az euró erősödése megállíthatatlannak tűnik, a feltörekvő piaci devizák – köztük a forint is – viszont jelentősen gyengülhetnek, ha a kamatkülönbözeti játék esetleg irányt vált.

De – hazai befektetőként – jó megoldás lehet a hazai – elsősorban éven belüli lejáratú - állampapírok vásárlása is, feltéve, hogy lejáratig megtartjuk ezeket. Ennek a befektetésnek az lehet a logikája, hogy az elemzők a fejlett piacokon azt látják, hogy a magyar makrogazdasági adatok a gazdaság javulását mutatják, legalábbis a legérzékenyebb területen, a hiányszámok oldaláról. Ma a növekedési adatokkal nem nagyon foglalkozik a nemzetközi befektetői társadalom, mert az gondolja, hogy az egyensúlyi mutatók javulása után könnyen növekedési pályára állítható a magyar gazdaság. Ez csak később fog kiderülni, ma komoly kételyeink vannak ezzel az elmélettel kapcsolatban. Ajánlásunk tehát európai 3-5 éves állampapírok (vagy kötvényalapok) vételét és hazai rövid lejáratú állampapírok vételét tartalmazza.

Részvénypiac. Itt aztán minden összeállt egy komolyabb eséshez. Az amerikai ipar megtorpanni látszik, a kamatok emelkednek, a vállalati nyereségek csökkennek, a felvásárlások drágulnak, a fogyasztás csökkenhet, az infláció viszont emelkedik, az olaj árával egyetemben. Csak egy tényező – a carry-trade – szól a további emelkedés mellett. És mégsem esnek össze a piacok. Mi lehet ennek az oka? Talán a legerősebb érv az, hogy a feltörekvő gazdaságok ma már annyira megerősödtek, hogy egy fejlett piaci sokk hatására sem omlanának össze, mivel a saját piacuk is jelentősen bővült, az egyes államok költségvetési helyzete stabil (kivéve egy-két kisebb ország, mint Magyarország, de itt is javuló a tendencia), a devizatartalékok szintje soha nem látott mértékű.

Azt nehéz lenne megmondani, hogy mikor következik be egy olyan bizalmi helyzet, hogy a feltörekvő piacokba vetett hit meginog, de ezt szinte bármilyen esemény kiválthatja, ami az eddigi elképzeléseket hitelesen cáfolni képes. Ilyet bizony nem látunk. Így marad a korábbi trend, amire fel kell ülni – de ezúttal csakis a devizapiaci ajánlások figyelembe vétele mellett. Vegyünk feltörekvő piaci részvényeket, de fedezzük pozícióinkat yenre kötött opciókkal. Ez a kínai befektetésekre mindenképpen igaz, itt a USD/JPY lehet a megoldás, míg az orosz részvények esetében az EUR/JPY lehet alkalmas fedezeti eszköz. Ma ugyanis ezt a két piacot érdemes megcélozni – esetleg szóba jöhet még Brazília, vagy Ausztrália is.

A hazai piacon az elmúlt – csonka hét nem hozott érdemi változást, de az megfigyelhető volt, hogy alacsony forgalom mellett csorogtak az árak, amit annak köszönhettünk, hogy miközben sok adat jött ki a nemzetközi piacokon a hazai piac zárva tartott, így senki nem akart komolyabb pozíciókat kiépíteni.

A Mol-nál a helyzet nem változott, így most kikerült az érdeklődés középpontjából, de az OTP piacán érdekes hírek, találgatások láttak napvilágot. Az AXA – aki az OTP biztosítási cégét megvásárolta – pletykák szerint az OTP 10 százalékára is vevő, ami egy újabb tulajdonosi átrendeződés lehetőségét vetíti előre. Ez érdekes lehet, de a mai helyzetben a pénzintézeti szektort globálisan érintő problémák kicsit visszavetik az érdeklődét, így – egyelőre – nem szaladt el az ár. Amennyiben bizonyossá válik, hogy megindul a tulajdonlásért folytatott harc, komoly áremelkedésre lehet számítani. Márpedig – piaci pletykák szerint – az AXA gyanúsan sokat fizetett az OTP biztosítótársaságáért. Ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk, hiszen egy ilyen társaság értékelése olyan sok ismeretlenes egyenlet, amit megoldani ma nem tudunk – és alighanem más sem, hacsak nem lát a színfalak mögé. Egy esetleges esésben érdemes lehet OTP-t venni.

A gyógyszeripari cégeket a Zentiva román piaci helyzet miatti profit warning-ja súlytotta. A cseh cég bejelentése után a hazai cégek nyilatkozata szerint érdekeltségeik nem olyan jelentősek Romániában, hogy ez megjelenne az eredményeikben, de a befektetők mégis óvatosak maradtak. Mi is ezt javasoljuk, kivárás. A kisebb cégeknél nem volt különösebb gond, a Synergon viszont kimozdult eddigi kereskedési sávjából és az 1850-es szinteknél magasabban is járt, majd szerdán 1830-on zárta a hetet. Itt határozott vételt ajánlunk – feltéve, hogy a piac egésze nem szenved súlyos veszteségeket, mert ez a Synergont is magával ránthatja.

Állampapír piac:

- állampapírok: kivárás, 0-1 év. tartás

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: szolgáltató szektor, nagyvállalatok, osztalék alapon árazott részvények: tartás

- USA részvények: tartás (IT, technológia)

- Orosz részvények: vétel

- Egyéb feltörekvők: kivárás

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: Synergon, Rába vétel

Befektetési alapok:

- Dél-Amerika, Oroszország, Ausztrália alapok tartás

Fürjes Szabolcs