A magyar Mol védelmet keres Oroszországban című cikk két szerzője azután kereste meg a Rosneft és a Lukoil illetékeseit, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Népszabadság keddi számában megjelent interjúban kifejtette álláspontját az osztrák OMV felvásárlási ajánlatáról. A más térségbeli országokkal való összeolvadást firtató kérdésre Hernádi azt mondta: „Inkább partnerségről beszélnék. De hozzátenném, ha kellő hozzáadott értéket képvisel, egy összeolvadás is lehetséges... De most fel tudnék sorolni legalább tíz vállalatot, amellyel ésszerűbb a partnerség, mint az OMV-vel. Ilyen lehet például az orosz Lukoil vagy a Rosznyeft, vagy más orosz termelők."

A Kommerszant a Lukoil menedzsmentjétől származó információkra hivatkozva már tavaly megírta: az olajtársaság mérlegelte annak lehetőségét, hogy részesedést szerezzen a Molban, ám a magyar hatóságok ellenkezése miatt lemondott erről a szándékáról. A Lukoil Oroszország legnagyobb olajtársasága, és a világon a második legnagyobb bizonyított kőolajkészlet birtokosa. Társasági alapszabálya lehetővé tesz 10 százalékos pótlólagos részvénykibocsátást, az abból befolyó pénzt más, köztük európai vállalatok részvényeinek felvásárlására kell fordítani.

Thomas Hümer, az OMV szóvivője „meglehetősen emocionálisnak” minősítette Hernádi nyilatkozatát. Az OMV azt várja a Moltól, hogy racionális megfontolások alapján dönt majd a partner megválasztásánál – mondta a Kommerszantnak.

Orosz ágazati szakértők véleménye szerint nemigen érdemes komolyan venni a Mol felső vezetésének kedden elhangzott nyilatkozatait. Dmitrij Caregorodcev, a moszkvai KIT Finance beruházási bank elemzője úgy látja, hogy a Mol szempontjából elméletileg logikusabb az összeolvadás nyersanyagszállító orosz társaságokkal, „de egyelőre több mint valószínű, hogy tisztán pr-fogásról van szó”.

Valerij Nyeszterov, a Troika Dialog befektetési cég elemzője rámutatott, hogy Kelet-Európában mindig hűvös volt az orosz befektetők iránti viszony, s ez alól Magyarország sem kivétel. Nyesztyerov nem hiszi, hogy most nagyobb lelkesedéssel viszonyulnának az orosz társaságokhoz. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy az orosz kőolajvállalatok hasznot húzhatnak a Mol és az OMV szembenállásából. Szerinte a további sajátrészvény-vásárlás céljából a Mol egyebek között elkezdheti a tulajdonában lévő más részvények eladását, például a horvát INA olajtársaságban 2003-ban megszerzett 25 százalékos részesedését. Az INA iránt a Rosneft is érdeklődött.