© Dripnet

"Kérjük kedves vásárlóinkat, fokozottan vigyázzanak értékeikre, a piacon zsebtolvajok tevékenykednek!" - húsos berkekben úgy tartják, ez a figyelmeztetés valójában nem a vevőknek, hanem a számla nélküli, kétes árut forgalmazó eladóknak szól, s úgy kell dekódolni, hogy a helyszínre megérkezett az adóhatóság. A zsebtolvajok és az ellenőrök ily módon történő párhuzamba állítása a sajátos piaci folklór része is lehetne, ennél azonban nagyobb a tét: becslések szerint a fekete-húsforgalom legalább 20 százalékos piaci részaránya miatt a be nem fizetett általános forgalmi adó 10-15 milliárd forintra tehető.

A riadólánc egyéb esetekben is működik. Egy húsipari vállalkozó nemrégiben - a kis feldolgozók érdekeit védő Húscéh képviseletében - az országos főállatorvosnál az élelmiszer-ellenőrzések ügyében tartott megbeszélésen mesélte el a következő esetet: amikor legutóbb az egyik vásárcsarnokot este 10-kor lezárták az ellenőrök, hogy a szállítmányokat és azok papírjait megvizsgálják, érdekes módon az ő teherautóin kívül mások már nem sorakoztak azért, hogy árujuk a piacra kerülhessen. Ám nem is kellett sokáig visszatartaniuk magukat az ellenőröktől tartó szállítóknak sem, egy-egy ilyen piaci razzia után néhány órával már számukra is tiszta a terep. Arra semmi esély ugyanis, hogy valamely piacon hetekig vizsgálódjanak, és minden teherautót, minden papírt ellenőrizzenek.

"Összevont hatósági ellenőrzéseket kérünk" - mondta a HVG-nek Remény Ervin, a Húscéh ügyvezető alelnöke. Az állatorvosok ugyanis csak azt tudják megvizsgálni, hogy az adott élelmiszer fogyasztható-e, illetve mintavétel után azt is megállapíthatják, hogy összetételében és minőségi paramétereiben megfelel-e annak, amit róla állítanak. Számlákat viszont nem ellenőrizhetnek - erősítette meg a HVG-nek Süth Miklós országos főállatorvos is. Így viszont, ha például egy egyébként legális üzemben az élelmiszer-előállítás egy része illegálisan, számla nélkül történik, azt csak az adóhatóság embereivel együtt fülelhetik le.

Kapacitáshiány az APEH-nál

Teherautókat pedig a vámhatóság állíthat meg az utakon, így logikusnak tűnik a húsiparosok összevont - és nem csupán néhány órára korlátozódó - ellenőrzéseket célzó igénye. Erre a felvetésre - s a HVG megkeresésére - az adóhatóság lapzártánkig nem reagált, energiáit állítólag most elsősorban a vagyonosodási vizsgálatok kötik le. A legutóbbi, november 20-ától január 5-éig tartó, úgynevezett kiemelt élelmiszer-ellenőrzési időszak lejárta után a hatóságok erejéből egyelőre csak arra futja, hogy elsősorban a román és szlovák határszakasz közelében végezzenek úgynevezett mélységi ellenőrzéseket. Ezt is csupán a hét egy-egy napján, ami a húsiparosok szerint édeskevés, ráadásul vélhetően ugyanúgy működik ott is a riasztórendszer, mint a vásárcsarnokokban.

A feketekereskedelem ellen tehát nem, de a rossz minőségű élelmiszerek ellenőrzésében a kiemelt időszakokon kívül is képes fellépni az állat-egészségügyi hatóság - legalábbis saját állítása szerint. Az elmúlt évről egyelőre csak a kiemelt időszakok eredményeiről vannak részletesebb adatok, amelyekből kiolvasható, hogy az összesen ellenőrzött, valamivel több mint 25 ezer kereskedelmi és termelőegység, illetve a megsemmisítésre ítélt több mint 600 tonna élelmiszer (lásd táblázatunkat) valójában jóval kisebb aktivitást és eredményt jelent, mint a 2005-ben összesen 70295 ellenőrzés után megsemmisített 3538 tonna élelmiszer. "Területileg illetékes kollégáink minden év elején a kockázatelemzés módszerével határozzák meg, hol és milyen sűrűn tartanak ellenőrzést" - vázolta a módszertant a HVG-nek a főállatorvos. Egy-egy cég vagy raktár kockázatát persze felülírhatja az idő. A M.E.G.A.-botrányban (HVG, 2006. december 16.) sokszor emlegetett törökbálinti depóba például tavaly csak két ellenőrzést terveztek, bár a raktárkomplexum a maga rengeteg és folyamatosan változó bérlőjével ennél azért erősebb kontrollt igényelne.

Ha a hatóságok nagyszabású összehangolt akciói a pénzhiány miatt ritkák lesznek is, egyes adatbázisok összevetésével ki lehetne buktatni a feketén vágók többségét - állítják a húsipari szakértők. A vágóhidakon nyilván kell tartani a feldolgozandó állatokat, vágás előtt kötelező a minősítés, amit az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet végez el, a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál be kell jelenteni a minősítésre és vágásra küldött állatokat, az állat-egészségügyi hatóság pedig az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-től megkapja, hogy melyik vágóhíd mennyi mellékterméket szállított be megsemmisítésre. A melléktermékek mennyiségéből pedig kiszámolható, mennyi állatot vágtak le, és ha nem stimmelnek az adatok, kiszűrhetők a szabálytalankodók - állítja Remény.

Az uniós csatlakozás után megszaporodott élelmiszerbotrányok arra utalnak, hogy a csatlakozás előtt, a kötelező határellenőrzések idején nagyobb biztonságban tudhatták magukat az élelmiszer-fogyasztók, mint azóta. Szakmai körökben már többször felvetődött, hogy szigorítani kellene az uniós rendszeren, amely önbevalláson alapul.

Az uniós ellenőrzési rendszer esetleges változására - ha egyáltalán lesz ilyen - sokat kell még várni. A tavalyi M.E.G.A.-botrány ugyanakkor még jól is jött a magyar állat-egészségügyi hatóságnak, mivel ennek köszönhetően került egy kézbe - az agrártárca felügyelete alá - az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos összes feladat, s az erre az évre tervezett leépítést is kétszáz fővel mérsékelhették. Most hasonlóan jól időzítve füleltek le a fővárosi és Pest megyei ellenőrök a múlt csütörtökön két illegális élelmiszerüzemet: láthatják a fogyasztók, hogy nem csupán az ünnepek körül aktivizálják magukat.

Váchartyánban egy illegális babapiskóta-üzemmel bukott le a Teleki Édesipari Kft., amelynek korábban Tökön működött egy bejelentett gyártóegysége. Ám ott megszüntette a termelést, amiről értesítette a hatóságokat, a váchartyánit viszont nem jelentette be. "Bár a cégtulajdonos azt állította, hogy kizárólag az Auchannak szállítottak, a különböző megyékből sorra érkeznek kollégáink jelentései, hogy más üzletekben is megtalálták a cég babapiskótáit" - mondta a HVG-nek Hajós Ádám fővárosi és Pest megyei főállatorvos. Az ügyben az állat-egészségügyi hatóság feljelentést tett - csakúgy, mint a kispesti illegális húsüzem esetében. Itt lakossági bejelentésre szálltak ki az ellenőrök egy lakóházhoz, és találtak 722 kiló hurkát és kolbászt a melléképületben berendezett minihúsüzemben. A lebukott tulajdonos azzal védekezik, hogy családi használatra tárolt be a disznótorosból.

Éppen a kispesti disznótorkedvelő hurkatulajdonos lebukása előtt izzott fel a vita a házi disznóvágások szabályozása körül. A sokkal inkább álpolémiának tekinthető nyilatkozatháborút az váltotta ki, hogy Süth Miklós egy interjújában a friss EU-tag Románia élelmiszer-biztonsági kockázatairól szólva előremutató kezdeményezésnek nevezte, hogy úgynevezett vágópontokat hoznak létre, amelyeken a házi vágásokat ellenőrzött körülmények közé terelhetik. Ebből vonta le sajtótájékoztatóján a következtetést Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő, hogy a kormány be akarja tiltani a házi disznóvágást, amit a szaktárca cáfolt.

Mindazonáltal a kispesti eset arra is példa, hogy a házi vágás is hizlalhatja a feketepiacot, pedig a házilag levágott disznóból az uniós szabályok szerint még az ingyenes kóstoló is forgalomba hozatalnak számít, azaz itt is minden állat-egészségügyi és állatjóléti szabályt be kellene tartani. Például azt, hogy a disznót csak kábítással lehetne levágni. Ráadásul az egészségügyi kockázat sem elhanyagolható: a főállatorvos szerint délről "közelít" - a hús megfelelő hőkezelésével egyébként elpusztítható - Trichinella spiralis nevű fonálféreg által okozott, magas lázzal és hasmenéssel járó trichinellózis. Az uniós csatlakozás előtt kötelező volt a vizsgálata - még ha ezt a házi vágásokon nem tartották is be -, az EU-szabályozás viszont nem tartalmazza.

KELEMEN ZOLTÁN