A házipénztár-adóval kapcsolatos beadványt várhatóan a jövő héten nyújtják be az AB-hez. Zara László elmondta, az elvárt adóval kapcsolatban is felmerült ez a lehetőség, ám más érdekképviseletek is vizsgálódnak erre vonatkozóan, így az ő döntésüktől is függ, hogy az egyesület lép-e.

A házipénztár-adóról szóló törvény, amely kedden a Magyar Közlönyben már megjelent, az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.

Az adótanácsadók azzal a kéréssel fordultak a köztársasági elnökhöz, ne írja alá a törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, ám kérésük - a többi szervezetéhez hasonlóan - nem talált meghallgatásra. Az adótanácsadók szerint a házipénztárban tartandó összegre nincs (nem is lehet) jogi korlátozás, vagyis akkora összeg tartható ott, amennyit a vállalkozás jónak lát. 

Az AB korábban már alkotmányellenesnek minősített egy hasonló szabályozást, amikor az 1,5 millió forint feletti készpénzes vásárlások áfáját nem lehetett levonni, és költségként sem lehetett elszámolni. 

Az Alkotmánybíróság akkor kimondta: az állam visszaélt jogalkotói alkotmányos felhatalmazásával, amikor nem a vagyoni és jövedelmi viszonyok alapján alkalmazott elvonást. Kimondta azt is, hogy a készpénzforgalom visszaszorítására piaci megoldásokat kell alkalmazni, továbbá, nem lehet széles adózói kört szankciókkal sújtani azért, mert vannak, akik visszaélnek a készpénzforgalommal.