Az adótörvények elűzhetik a befektetőket
A Financial Times szerint a magyarországi adóemelések szembemennek a kelet-európai trenddel. Sokan attól tartanak, hogy az új adók miatt a világcégek messzire el fogják kerülni Magyarországot.
A héten Magyarországon elfogadott adóemelések ellentétesek a külföldi befektetésekért versengő kelet-európai térségben uralkodó folyamatokkal - írta keddi számában a Financial Times tekintélyes pénzügyi lap. Egyesek attól tartanak, hogy az ország rossz irányban halad, miközben a térségben a külföldi tőkéért folyó verseny mind hevesebb - olvasható Cristopher Condonnak az újság Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadásában megjelent cikkében.
"Adóverseny bontakozik ki a térségben, mi pedig a széllel szemben megyünk" - állapította meg Les Nemethy, a magyarországi amerikai kereskedelmi kamara elnöke, egy befektetési tanácsadó igazgatója. Mint azt az FT megállapítja, Magyarországra tavaly rekordszintű, 5,4 milliárd eurónyi közvetlen befektetés érkezett külföldről, s ezt az értéket csak a jóval népesebb Lengyelország tudta túlszárnyalni 800 millió euróval. A lap külön megemlíti a Hankook dél-koreai gumiabroncsgyártó vállalat magyarországi gyáralapításáról tavaly novemberben nyélbe ütött egyezséget, amely bő félmilliárd eurónyi befektetést jelent, s az elképzelés szerint 1500 munkahelyet teremt Dunaújvárosban.
A lap ugyanakkor rámutat arra, a verseny egyre fokozódik Közép- és Kelet-Európában. Románia tavaly mindenki másnál gyorsabban tudta növelni a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumenét - 5 milliárd euróra -, Szlovákia pedig az ott megvalósított reformok révén, beleértve az egységes 19 százalékos adókulcs bevezetését, komoly versenytársa lett nagyobb szomszédainak. Lengyelország, Csehország, sőt még Ausztria is az adóversengés nyomása alatt csökkentették a társasági adóterheket.
Miközben a környező országok tehát adócsökkentésbe kezdtek, hogy minél több külföldi tőkét vonzzanak magukhoz, Magyarország a térségben uralkodó trenddel szemben a magas költségvetési hiány csökkentése érdekében bevezetett takarékossági intézkedések részeként 16-ról 20 százalékra emeli a társasági adót, az egyéni egészségbiztosítási járulékot pedig 4 százalékról 6 százalékra növeli - írta a Financial Times. Sok megfigyelő dicsérte Gyurcsány Ferenc kormányfőt, amiért szembeszállt a fiskális hanyagsággal, ugyanakkor nem egy vezető üzletember aggódik amiatt, hogy az új adók miatt a világcégek messzire el fogják kerülni Magyarországot.
Nincs jele hirtelen tőkekivonásnak, de a potenciális befektetők körében bizonyára módosul az országról alkotott kép - idézte az FT Derk Wolfert, a német-magyar kereskedelmi- és iparkamara elnökét. A lap által megszólaltatott más cégvezetők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy magyarországi befektetéseik hosszú távú kilátásai nem változtak. "Ha (a magyar kormánynak) sikerül elérnie célját, a hiány csökkentését, az a gazdaság javára fog válni" - mondta például Cho Choong-hwan, a már említett Hankook vállalat ügyvezető igazgatója.
Mint arra Beke-Martos Gábor, a Siemens magyarországi vezetője a Financial Times szerint rámutatott, a hosszú távú befektetéseknél nem az adókulcsok mértéke bír döntő fontossággal, hanem az hogy a kormány végigviszi-e a beígért strukturális reformokat az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás területén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.