Túl magas a kínálati ár

Bátran kijelenthető, hogy minden tulajdonos túlértékeli az ingatlanját. Ha éppen piaci áron hirdeti meg, akkor az ő felfogásában „óriási árengedményt adott”. Ennek oka az érzelmi kötődés, hiszen az ott eltöltött esztendőket, a saját ízlés szerinti átalakításokat, felújításokat mind legszívesebben beleszámolná az árba. Ám ami ízlés dolga, az pénzben nem mérhető, hiszen nem biztos, hogy a vevőjelöltnek tetszik ugyanaz felhőcske mintás mennyezet, mint kislányunknak.

Az ár kérdésében inkább hallgassunk az ingatlanközvetítőre, aki jobban ismeri a piacot. Ha túlárazzuk az ingatlant, nem lesz elég vevőjelöltünk. Hiába gondoljuk, hogy kipróbáljuk ezt egy pár hónapra, és majd lejjebb megyünk, elveszítjük a friss ajánlat erejét. Tehát kezdettől fogva áruljuk reális áron, amelyet az határoz meg, mennyire sürgős megszabadulnunk az ingatlantól. Ha pár hónapon belül el kell adnunk, a forgalmi értéket vagy az alatti összeget kell megjelölnünk irányárként, és engedni a vevői alkudozásnak. Ha arra a bizonyos összegre van szükségünk, akkor pedig türelmesen várjunk.

A lakás rossz állapota

Bár az álmainknak megfelelő otthont teljes egészében csak saját építéssel oldhatjuk meg, mégis sok vevő hisz abban, hogy rátalál a tökéletes lakásra. Ezért a meglátogatott használt ingatlan minden kisebb vagy nagyobb hibáját személyes sértésnek tekintik. Bár ezek általában olyan problémák, amelyek néhány tíz vagy százezer forintból megoldhatóak, milliós alkuk tárgyának tekintik őket. Nem veszik figyelembe, hogy a kínálati ár kialakításakor ezeket a hibákat a tulajdonos már beleszámolta, és azért nem másfélszeres áron akarja eladni.

Mindez általános vevői lélektan, nemigen tudunk rajta változtatni. Ezért érdemes eladás előtt kifesteni, az apróbb ám észrevehető hibákat, sérüléseket kijavítani, és legfőképpen takarítani, rendet rakni. Nem abból a célból persze, hogy a hibákat eltakarjuk, hanem hogy a lakás vagy ház pozitív képet sugározzon.

Rossz helyen a hirdetés

Mielőtt az ingatlan-közvetítővel szerződést kötnénk, kérdezzük meg, hol hirdeti meg majd a lakást. Ami kevés: saját irodájának kirakata és saját weboldala. Ami elég: mindezek, plusz megjelenítés nagyobb internetes ingatlanadatbázisban, ahol nagy a választék, valamint a hirdetés közzététele az ingatlanosok belső számítógépes hálózatán. Persze úgy is dönthetünk, hogy mi magunk saját néven, pontos címmel tesszük fel lakásunkat vagy házunkat utóbbi nagy adatbázisba: ennek előnye, hogy a vevőjelöltek közvetlenül hozzánk fordulnak, és megtakarítjuk a közvetítői jutalékot.

Arra azonban figyeljünk, hogy ugyanazon a weboldalon vagy adatbázisban csak egyszer szerepeljen ingatlanunk. Ha ugyanis többször látható, ráadásul különböző árral, akkor a vásárló megzavarodik, és simlit sejt a háttérben.

Rossz alkutaktika

Megtörtént eset: egy budapesti agglomerációs családi ház tulajdonosa a környéki árakhoz hasonlóan meghirdette ingatlanját, amely egy kicsit rosszabb állapotú, színvonalú volt. Mivel a ház fél évig nem vonzott szinte semennyi érdeklődőt, fokozatosan lejjebb vitte az árat 20 százalékkal. Amikor az 50 millió helyett már 40 milliónál tartott, jelentkezett egy komoly vevő, aki másnap megjelent egy rakás készpénzzel, hozta a foglalót. Ekkor a tulajdonos vérszemet kapott, hogy túl könnyen adta meg magát, és helyben közölte: az ár feljebb ment kétmillióval. A vevőjelölt sarkon fordult, és elment. A házat csak két évvel később, további 10 százalék engedménnyel sikerült eladni.

Ez a történet tisztességtelen, inkorrekt gyakorlatot mintáz, ám ennél becsületesebb, mégis rossz taktikai húzások is elriaszthatják a vevőket. Ilyen a kiköltözési idővel való játszadozás, vagy a nagyobb foglaló, esetleg a teljes összeg beköltözést jóval megelőző követelése.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség