Az uniótól kapott derogáció szerint 2007. december 31-ig hatályban maradhatnak az iparűzési adóban nyújtott kedvezmények, mentességek, ez is mutatja, hogy az EU ezt az adónemet elfogadta - hívta fel a figyelmet Kónya László.

Ha az iparűzési adó az unió bírósága elé kerülne, a főosztályvezető szerint Magyarországnak minden esélye megvolna arra, hogy megnyerje az ügyet.

Az iparűzési adót az önkormányzatok a több tétellel - az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével (alvállalkozói teljesítésekkel) - csökkentett nettó árbevétel alapján vetik ki a vállalkozókra, az adó törvényi felső mértéke 2 százalék.

Az adónemnek jelentős szerepe van az önkormányzatok gazdálkodásában, ugyanis a teljes bevételük több mint 10 százalékát biztosító helyi adók 85 százalékát adja. Tavaly az önkormányzatoknak 310 milliárd forint bevételük származott az iparűzési adóból, az idei évre pedig ezen a címen 318,9 milliárd forint bevételt terveztek a költségvetésben.

Az utóbbi időben azonban sajtóhírek szerint több gazdálkodó cég kétségbe vonja ennek az adónemnek a jogszerűségét, hangoztatva, hogy Magyarország uniós csatlakozása óta nem lehetne kivetni. A hivatkozás alapja a forgalmi típusú adókra vonatkozó uniós szabályozás, amely szerint minden tagállam csak egy forgalmi típusú adónemet tarthat fenn, ez pedig az áfa.

Az említett irányelv azonban Kónya László szerint a közvetett adók - ilyen az áfa - harmonizációjáról szól, az iparűzési adó azonban közvetlen adó, így az irányelv hatálya nem terjed ki rá.