A párizsi lap Olivier Louis, a bővítési gazdasági misszió vezetőjének május 9-én egy Budapesten tartott gyógyszeripari konferencián elmondott szavait idézve megjegyzi, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagállamok gazdasági ereje együttesen éri el Hollandiáét. Az EU belső termelése alig 475 milliárd euróval, azaz 5 százalékkal növekedett a bővítés óta. Ennek ellenére a lap gyors változásokat jósol, mert a kelet-európai országok a még mindig olcsó munkaerejükkel vonzzák nemcsak az európai, hanem a japán és az amerikai befektetőket is.

A berlini fal leomlása óta az ipari térkép keleten átalakult, mert az országok könnyen nyitottak a világpiac felé. A nehézipar és a vegyipar szinte teljesen eltűnt, ezzel szemben a tradicionális bútorgyártás Magyarországon és Romániában az elmúlt években megduplázódott, és jelentősen növekedett Lettországban és Lengyelországban is. Így a térség együttes termelése akkora, mint Franciaországé (9,1 milliárd euró), igaz, ez még messze nem éri el az olasz (19,5 milliárd euró) vagy a német (19,8 milliárd euró) szintet.

A rendszerváltás előtt a térségben Csehszlovákia a textilgyártásban és a textilgépek gyártásban, Magyarország pedig a ruházati ellátásban állt első helyen. Ma már a kelet-európai országok textilipara nem jelentős, de a munkaerő terén növekvő foglalkoztatottságot mutat, elsősorban Bulgáriában és Romániában.

Ugyanakkor a kínai piac fellendülése miatt erről a területről vonulnak ki először Kelet-Európából is a befektetők: Csehország 70 millió, Észtország 48 millió, Magyarország pedig 41 millió euróval kevesebb nyereséget könyvelt el 2003-ban.

A kelet-európai országok olcsó munkaerejét elsősorban a háztartásigép-gyártás használja ki, amely az évi 3 százalékos francia emelkedéshez képest az új tagországokban 10 százalékkal növekszik. Elsősorban Lengyelországban, ahol az amerikai Whirlpool, a spanyol Fagor és a svéd Elektrolux is beruházott. Ez utóbbi Magyarországon 65 milliós befektetéssel évi félmillió mélyhűtőt kíván gyártani, és a Vastervik porszívógyár is a magyar munkaerőt tervezi kiaknázni.

A 90-es évektől a nagy nyugat-európai autógyártók felvásárolták az összes kelet-európai autómárkát. A külföldi befektetők 20 milliárd euróval vannak jelen ebben a szektorban.

Magyarország és Észtország exportjának 20 százalékát teszi ki az új technológiák.  A Philips autórádió-gyártó cégét Mexikóból és számítógép-képernyőket gyártó cégét Tajvanból Magyarországra telepítette át. Emellett elsősorban a szolgáltatások alvállalkozásaiban jelentősek a kelet-európai országok. Az amerikai Sun cég a közeljövőben 100 prágai mérnöknek fog munkát adni, és 10 ezer embert kívánnak foglalkoztatni a budapesti call-centerükben.

Logisztikai alvállalkozók internetes oldalakkal próbálják a Capgeminit Magyarországra, Romániába és Lettországba csábítani. De ezen a területen is Kína jelenti a legnagyobb kihívást a kelet-európai országoknak, hiszen a Microsoft Xboxát gyártó amerikai Flextronix már elhagyta Magyarországot és Kínába települt.

A Le Monde felhívja a figyelmet, hogy a vonzó olcsó munkaerő ellenére a kelet-európai országok is megtapasztalhatták már a delokalizáció hátrányait az ázsiai konkurencia miatt, hiszen Magyarország például egy 350 millió eurós élelmiszeripari beruházást és egy 102 millió eurós autógyártási projektet veszített el 2003-ban.