Grönland és a dán „áruló”, aki egyszer már odaadta a szigetet az amerikaiaknak
A világ Dániához tartozó legnagyobb szigete egyszer már fontos szerepet játszott a dán-amerikai kapcsolatokban. De egészen másképp, amikor a II. világháború alatt a nácik partraszállásától lehetett tartani.
A január 20-án újra hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök azzal a kijelentéssel lepte meg a világot, hogy követelni kezdte a NATO-szövetséges Dániához tartozó Grönland átengedését: „A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy véli, hogy Grönland birtoklása és ellenőrzése feltétlenül szükséges”. Érdemes felidézni, hogy több mint 80 évvel ezelőtt hogyan kerültek oda az amerikaiak.
Dániát 1940-ben megszállta a náci Németország, de ez furcsa megszállás volt. X. Keresztély király – testvéröccsével, az emigrációba vonult VII. Haakon norvég királlyal ellentétben – otthon maradt. 1943 augusztusáig működött a szociáldemokrata többségű parlament és a szociáldemokrata miniszterelnök által vezetett kormány. Így – bár persze az amerikai követ távozott Koppenhágából – Washingtonban megmaradt a dán követség. 1941-ben a követ, Henrik Kauffmann – a dán korona nevében – váratlan döntést hozott, hogy megakadályozza a nácik partraszállását a stratégiailag fontos helyen található szigeten.