Magyar kontra Orbán: Lassult a Tisza áradása, de így van esély rá, hogy 2026-ban megelőzze a Fideszt

Látványos átrendeződésnek lehettünk szemtanúi a pártpreferenciák terén 2024-ben. Az év első mérésein a Fidesz előnye behozhatatlannak tűnt, és ez egészen könnyű önkormányzati és európai parlamenti választási kampányt ígért a kormánypártoknak. A Medián január 9–11. között készült mérésében a biztos pártválasztók között a Fidesz 53 százalékkal állt az élen, a széttöredezett ellenzéki térfélen pedig 11 százalék jutott a DK-nak, 8 a Mi Hazánknak, 7 a Momentumnak, 6 a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, 5 a Jobbiknak, további 10 százalékon pedig hét mikropárt osztozott.

A kegyelmi botrány kirobbanása, Novák Katalin és Varga Judit távozása után némileg mérséklődött a Fidesz előnye, de az ellenzék még ekkor sem került a kormánypártok fenyegető közelségébe. Februárban és márciusban a különböző közvélemény-kutató intézetek 37 és 52 százalék között mérték a kormánypártokat a biztos szavazók körében. Ám a Fidesztől lemorzsolódó szavazatok nem egyetlen pártnál összpontosultak: a DK, a Momentum és az MKKP egyaránt növelte arányát a biztos pártválasztók körében. A furcsán turbulens közélet – a kegyelmi botrány utórengései és Magyar Péter szárnybontogatása – hatására a tavaszi időszakban találták a legtöbb bizonytalan választót, a teljes választókorú népesség körében 30-35 százalékot.

Miután április 10-én Magyar Péter bejelentette, hogy a Tiszával elindul az EP-választáson, komoly átrendeződés kezdődött a pártpreferenciák palettáján. A Tisza rögtön az első méréseken 13-14 százalékkal nyitott, ám néhány alkalommal még alulmaradt az ellenzéki közös listával (DK–MSZP–Párbeszéd) szemben. A kampány hivatalos kezdetével azonban egyre-másra érte be, majd előzte le a baloldali pártszövetséget, a független és a kormányközeli közvélemény-kutatók mérésein egyaránt. Ezzel párhuzamosan olvadt el a Momentum és az MKKP népszerűsége, és nemegyszer még a Mi Hazánkat is az EP-be jutási 5 százalékos küszöb alatt mérték.