Európa most fizeti meg, hogy felvette a békeosztalékot, aztán pedig nem költött eleget honvédelemre

„Itt az ideje, hogy átálljunk a háborús gondolkodásmódra” – mondta Mark Rutte új NATO-főtitkár a minapi, első nyilvános beszédekor Brüsszelben. Vagyis azt sugallta, hogy hidegháborús költségvetésekkel kell dolgozni, mint amikor a nyugat-európaiak átlagban a GDP 3,8 százalékát költötték katonai kiadásokra. „Igaz, most többet költünk védelemre, mint egy évtizeddel ezelőtt – mondta Rutte –, de még mindig sokkal kevesebbet, mint a hidegháború idején, annak ellenére, hogy a szabadságunkat és biztonságunkat fenyegető veszélyek ugyanakkorák, ha nem nagyobbak.” Felsorolta a közelmúltban a Nyugatot ért hibrid támadásokat, majd kijelentette: „Nem állunk háborúban, de egyértelmű, hogy békében sem élünk.”

Ezzel a NATO-főtitkár mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy

a világrend fordulását és a biztonsági környezet megingását nem átmenetinek, hanem hosszú távúnak tartja,

aminek következtében ideje lenne átállítani a védelmi szektorról alkotott európai képet, ahogy a hozzá rendelt forrásokat is. Az orosz–ukrán háború geopolitikai súlya elsősorban Európára nehezedik, Donald Trump amerikai elnökké választása pedig nemcsak azt valószínűsíti, hogy a kontinens magára marad Ukrajna segítésével, de az USA nélkül kell elrettenteni Vlagyimir Putyint. Kína felemelkedése vagy a Közel-Kelet újbóli ingataggá válása közvetlen katonai veszélyt nem jelent ugyan Európa számára, de a Fehér Ház figyelmét épp akkor vonja el Európáról, amikor a NATO-nak ott a legnagyobb szüksége lenne rá.

Az EU védelmi szektorral kapcsolatos hozzáállását a fokozatosságról és mértékletességről a „nagy boom megközelítésére” kellene átállítani, mégpedig minél gyorsabban – mondta európai parlamenti meghallgatásán az EU első űrügyi és védelmi biztosa, Andrius Kubilius. A volt litván miniszterelnök szerint a fő probléma Ukrajna elégtelen támogatása, az európai felkészültség hiánya és a védelmi ipar korlátozott gyártási kapacitása, valamint a mindezt előidéző alacsony védelmi kiadások. Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) két nappal Kubilius bemutatkozása előtt adta ki friss jelentését, ami csupán egy mérsékelt „boomról” tud beszámolni: noha a haderőkre fordított kiadások nagymértékben emelkedtek, ez még így sincs a NATO-standard közelében.