A jegybankelnök kifejtette: a hétfői 50 bázispontos kamatcsökkentést a decemberi kedvező inflációs adat, valamint a javuló inflációs kilátások tették lehetővé. Ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar gazdaság egyensúlytalanságai a jövőben is óvatos kamatpolitikát tesznek szükségessé. Főként, hogy a hazai pénzpiacon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei mutatkoztak.

Az MNB elnöke úgy vélte, tavaly az erős forint és a viszonylag óvatos kamatpolitika miatt csökkentek az inflációs várakozások. Az MNB elnöke szerint a magyar gazdaság igen jól teljesít, bővül az export, a vállalati teljesítmények bíztatóak, a magángazdaság jó mutatói mellett azonban az államháztartásban az egyensúlytalanság jelei mutatkoznak.

Járai elmondta: egyetért azzal, hogy magas a jegybanki alapkamat Magyarországon, de – mint fogalmazott - a kérdés az, miért. A jegybankelnök úgy látja, azért kell magasan tartania az alapkamatot, mert az érdeklődés fenntartása végett magas kamatfelárat kell biztosítani az állampapírpiacon megjelenő befektetőknek.

A jegybank elnöke szerint a nemzetközi befektetői környezet egyelőre kedvezően alakul, ám jelentős kockázatokat is tartalmaz. A hazai egyensúlyi problémák miatt a változatlanul élénk nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság mérséklődhet és esetleg lanyhulhat a kereslet a hazai állampapírok iránt.

Járai szerint kétséges az is, hogy az ez évre ígért költségvetési, államháztartási számokat tartani lehet-e az év egészében. Véleménye szerint igen magas szintet ért el az államadósság GDP-hez viszonyított aránya és 2005 első felében valószínűleg átlépi a 60 százalékos mértéket, vagyis az egyik maastrichti előírást. A fiskális politika hitelességén javítani kell, mert az kihat a befektetői megítélésre is - húzta alá a jegybankelnök.