Félsiker volt az ötéves állampapírok aukciója
Meglepően alacsony összegben érkeztek jegyzések az Államadósság-kezelő Központ Rt. (ÁKK) csütörtöki öt- és tízéves államkötvény-aukciójára, az ötéves papírból például még a tervezett mennyiséget sem sikerült értékesíteni. A jelek szerint véget ért a kötvénypiaci hossz.
A kereskedők szerint ennek részben az aukció időzítése az oka, de úgy tűnik, hogy a hosszú lejáratú papírok mostanra elérték azt az árfolyamszintet, amelyen már nem éri meg vásárolni a piac értékítélete szerint.
A 2009/D államkötvényből 35 milliárd forintnyit kínált fel az ÁKK, ám az elsődleges értékpapír-forgalmazók csak 28,65 milliárd forintnyi jegyzést nyújtottak be. Az ÁKK 11 milliárd forinttal 24 milliárd forintra csökkentette az értékesített mennyiséget, ezzel a kibocsátott 2009/D államkötvény-állomány 289 milliárd forintra nőtt.
Az átlaghozam 7,86 százalékot ért el, ami 47 bázisponttal alacsonyabb az előző aukció átlaghozamánál, ám 11 bázisponttal magasabb a szerdai másodpiaci referenciahozamnál. Az elfogadott legalacsonyabb hozam 7,80, a legmagasabb 7,90 százalék volt.
A 2015/A tízéves államkötvényből többet jegyeztek a befektetők, mint az ötéves államkötvényből. Az árverésre felajánlott 25 milliárd forintnyi mennyiségre 52,97 milliárd forint jegyzés érkezett, az ÁKK ennek ellenére nem emelte fel az értékesített mennyiséget.
Az államkötvények 7,06 százalékos átlagos éves hozammal keltek el, ami 41 bázisponttal alacsonyabb az előző aukció átlaghozamánál, ám 5 bázisponttal magasabb a szerdai másodpiaci referenciahozamnál. Az elfogadott legalacsonyabb hozam 7,03 százalék, a legmagasabb pedig 7,09 százalék volt.
A piacon úgy vélik, valószínűleg véget ért az állampapírok árfolyamának emelkedése, és a hozamszint csökkenése. Kereskedők szerint az inflációcsökkenés megszűnt árfelhajtó tényező lenni, a külföldi befektetők immáron a makacsul magas költségvetési hiányra és az ország eladósodására figyelnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.