A hosszú futamidejű államkötvényekre rossz idők járnak mostanában, a hozamok emelkednek, a papírok piaci árfolyama pedig folyamatosan esik, és áprilisról májusra 145 milliárd forint külföldi befektetés áramlott ki a magyar kötvénypiacról.

Ennek legalább három oka van: a nemzetközi kötvénypiacokon általános rossz hangulat uralkodik, az amerikai jegybank szerepét betöltő FED minden jel szerint rövidesen felemeli irányadó kamatát az egyszázalékos mélypontról. Ez nagy csapást mér azokra az úgy nevezett carry-trade-re spekuláló befektetőkre, akik a fejlett piacokon, főleg Amerikában felvett hitelekből vásárolnak a magasabb hozamokat ígérő fejletlenebb piacokon kötvényeket és részvényeket. Az amerikai hitel megdrágulása azonban nem jön jól nekik, ezért bármilyen rosszhírre, hirtelen eladásba kezdenek a piacon. Április eleje óta 145 milliárd forinttal csökkent a külföldiek által birtokolt magyar állampapírok állománya. A portfolió.hu becslése szerint ebből az eladási hullámból több tízmilliárd forint az amerikai kamatemelési várakozásoknak köszönhető.



Az amerikai kamatemelések beindulása feltehetőleg jelentős tőkekiáramlást okoz majd a feltörekvő piacokon, amelyeken a befektetési alapok nagy része az elmúlt két évben jobb befektetési lehetőség hiányában amúgy is alaposan bevásárolt a feltörekvő piacok papírjaiból, mostanra azonban elmúlt a kockázatvállalási étvágyuk és egyre nagyobb kockázati felárat várnak el a rizikósabb piacoktól – írja az MNB júniusban kiadott stabilitási jelentése.

A magyar makroadatok szintén jól megsorozták a forintot. A folyó fizetési mérleg meglepően magas hiánya után a befektetők már szinte edzetten vették tudomásul hétfőn az 1 milliárd forint feletti rekord nagyságú költségvetési hiányt, mondván, azt egyszeri esemény, a vállalatok készletnövelése okozta az uniós csatlakozással járó vám- és adómizéria előtt.

Közben meg kellett emészteniük a magas olaj- és szezonális élelmiszerárak miatt a májusi év/éves inflációra vonatkozó 7,2 százalékos várakozásoknál 0,4 százalékkal magasabb árnövekedést. Nem tört ki pánik a vezető kormánypárt európai parlamenti választási veresége miatt sem, bár többen attól tartanak, hogy az események hatására meginog a kormány eltökéltsége a takarékossági intézkedések mellett, miközben a piac egy részében az a remény élt, hogy újabb takarékossági csomag készül a Pénzügyminisztériumban.

A piac szkeptikus a második félévi deficit előrejelzéssel kapcsolatosan. Hiába esküdözik a kormányzat, hogy tartani tudják a 2004-re tervezett 4,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt, azok a befektetők, akik az elmúlt másfél évben pénzt veszítettek azon hogy hittek nekik, most már sokkal óvatosabbak. Az étvágy elment miután tavaly a régióba fektető külföldi és a magyar államkötvényeket vásárló alapkezelők hozama negatív vagy csak enyhén pozitív volt. Aki benyúlt a kerítésen és megharapta a kutya, azt legközelebb már nem olyan könnyű rávenni, hogy megint nyúljon be – összegezte a helyzetet egy londoni szakember.

Így kevés a vevő, ezért bár az év eleje óta csökkentették az alapkamatot, a hosszabb lejáratú kötvények hozamai folyamatosan felfele kúsznak. Egy jegybank nem tud az árral szemben menni, ha a tízéves hozam felfelé megy, a rövid kamatokat sem lehet csökkenteni, mert ez összezavarja a piacot és a jegybank hitelét veszélyezteti. Ha a piac növekvő hozamokat vár, a jegybank pedig a csökkenő hozamok irányába igyekszik kormányozni a kamatokat, abból egy idő után jegybank–piac párbaj lesz, amit egyetlen jegybank sem tud megnyerni. Ezt tavaly decemberben is tapasztalhattuk, amikor az emlékezetes válság idején a piac úgy vélte, hogy sokkal nagyobb kockázatokat kel beáraznia a magyar állampapírokba, mint amelyeket az akkori kamatszint tartalmazott, ezért az MNB hiába próbálta meg kötvényvásárlásokkal megnyugtatni a piacot, csak rövid ideig sikerült megállítania a külföldi befektetők kivonulását, végül pedig drasztikus kamatemelésre kényszerült.

Most, amikor a piac – amely nemrég még 3 százalékos jegybanki alapkamat csökkentést várt erre az évre – már egész évre csupán 1–1,5 százalékos kamatvágásra számít. Már egy a közeljövőben végrehajtott félszázalékos egyszeri kamatcsökkentés is összezavarná a befektetőket, és a forintot akár jelentős mértékben is gyengítené – ami szinten az állampapírhozamok emelkedéséhez vezetne.

Újabb mélyütés a forintnak, hogy a forintban kibocsátott kötvények piacán alaposan felborult a kereslet-kínálat egyensúlya. Az elmúlt két évben óriási mértékben megnőtt a forintban kibocsátott magyar államkötvény-kínálat, és megjelentek a piacon a jelzáloglevelek, a vevők kereslete pedig nem tudott ezzel lépést tartani. A kettő együtt felborította a piaci egyensúlyt, ez okozta a tavalyi vérfürdőt – mondta a hvg.hu-nak egy értékpapír-kereskedő. Amíg ez nem változik, addig nem nincs olyan ok, amitől a hozamok esni kezdenének, és lehetővé válna a jegybanki alapkamat csökkentése.

Ha tarthatónak látszik a költségvetési hiány, akkor elképzelhető, hogy az év vége felé újabb vevők jelennek meg a piacon. A kormány ebben a helyzetben két dolgot tehet. Az egyik, hogy vállalva az árfolyamkockázatot, forintkötvények helyett sokkal inkább euróban esetleg dollárban vagy jenben bocsát ki hosszúlejáratú kötvényeket, ezeken az óriási piacokon viszonylag csekély, néhány század százalékos felárral milliárd eurós nagyságrendű kötvényt lehet eladni, míg a kicsiny forintkötvény piacon egymilliárd eurónyi többletkibocsátás 2-3 százalékos kamatfelárral kelne csak el.

A másik lehetőség, az állampapír kibocsátás átirányítása a forintpiacra, a magyar állam által kibocsátott egy évnél rövidebb futamidejű kötvények iránt ugyanis sokkal nagyobb kereslet mutatkozik, mint a hosszúlejáratú papírok piacán – javasolja egy neve elhallgatását kérő külföldi szakértő.