Elsősorban az EU-befektetésekre specializálódó, Magyarországon május 1-től aktív alapokból érkező portfólió-tőke beármalása tarthatja vissza a forintot a további gyengüléstől - írta napi jelentésében a WestLB londoni központja. „Ez lehetővé teheti a jegybank számára, hogy csökkentse a 12,5 százalékos alapkamatot.” A UBS elemzői viszont arra hívták fel a figyelmet csütörtöki jelentésükben, hogy a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalap és az MNB szerint is 0,7 százalékponttal túllépi 2004-es államháztartási hiány célját, a GDP 4,6 százalékát. „Draskovics tegnapi kommentárjai azt jelzik, hogy a kormánynak nincs kedve további népszerűtlen megtakarításokhoz, és ez rossz hír,” írta a UBS.



A forint árfolyamát illetően szakadék tátong a külföldi és magyar elemzők véleménye között. A hazai elemzők jóval optimistábbak, szerintük az év végre várt 259-es szintről a jövő év végére 256,50-re erősödik a forint – írja a Reuters februári elemzői felmérése. A nyugati elemzők ezzel éles ellentétben a forint gyengülésére számítanak, év végére 280 forintos vagy még drágább eurót várnak, mert nem bíznak abban, hogy a megszorítások elégségesek és azokat végre is hajtják.



A folyó fizetési mérleg hiánnyal kapcsolatban viszont optimisták az elemzők. A vártnál jobb decemberi adatok után úgy tűnik, hogy a mérleg javul, ám a költségvetési hiány továbbra is magas. Egy hónapja még 4,51 milliárd euro volt a 2004-es fizetési mérleg hiányra vonatkozó előrejelzés, ami most 4,2 milliárd euróra mérséklődött, tehát nem nő tovább 2003-hoz képest, jövőre pedig a konszenzus szerint 3,85 milliárd euróra csökkenhet.



Az elemzők az ipari termelés növekedését várják, és megszűntek a kamatemelési félelmek. A szerdán elfogadott kiadás-lefaragás ellenére az elemzők azt várják, hogy a hiány még a kormány által felfelé módosított előrejelzésen is túllő, és a GDP 4,6 százalékát kitevő 920 milliárd forint helyett 985 milliárd forint körül lesz. A hiány mértékére vonatkozó előrejelzések 900 és 1084 milliárd forint között szóródnak, ami erős bizonytalanságot jelez.



Erősödnek az inflációs félelmek is, így a korábban vártnál kisebb jegybanki kamatcsökkentésre számítanak az elemzők. Erősen megoszlanak a vélemények a forint sorsáról. Az erősödésre számító belföldi elemzőkkel szemben a külföldiek 280 forintos eurót várnak az évvégére. Az MNB inflációs jelentésének közlése után csökkent a kamatszint körüli bizonytalanság. Egy hónapja még megosztott volt a piac. Többen kamatcsökkentést vártak, de csak a második félévre, a gyors kamatvágás reményei és kamatemelési félelmek együttesen borzolták a kedélyeket a piacokon. Az MNB-nek az inflációs jelentéshez fűzött kommentárjai azonban tiszta vizet öntöttek a pohárba.



Márciusban előreláthatólag nem várható kamatváltozás. Tizenegyből hét elemző szerint a harmadik negyedévben kerül sor az első, 50-100 bázispontos kamatcsökkentésre. Ugyanakkor figyelemreméltó az inflációs jelentés másik hatása is, az év egészére mostmár csak 2,25 százalékpontnyi jegybanki kamatcsökkentést vár a piac, szemben az utóbbi két hónapban remélt 3 százalékponttal. Az éves átlagos infláció az elemzők szerint 7,1 százalék, 60 bázisponttal több, mint egy hónapja. Ha a piacnak lesz igaza, a magasabb infláció miatt a költségvetés többletbevételekre számíthat.