Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. október. 18. 11:05
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
Infláció: rövid távon javul, hosszú távon nem változik
Csak a rövidtávú távú inflációs előrejelzések javultak, és nem várható számottevő forint gyengülés, ugyanakkor a kormány tervei sérthetik a jegybanki függetlenséget – derül ki a Reuters októberi felméréséből.
A szeptemberi 6,6 százalékos éves inflációs adat nyomán javultak az év hátralévő részére adott előrejelzések: októberben a konszenzus szerint 6,3 százalékra, decemberre pedig az egy hónapja várt 6,25 százalék helyett 6,0 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme.
Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékos inflációt vár a piac, mint egy hónapja, ami a jegybank 4 százalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél nem látszik teljesülni, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűzni a jegybanknak és a kormánynak.
A mai – várhatóan 50 bázispontos – kamatcsökkentés lehetőséget nyithat még az idén egy újabb kisebb kamatvágásra, jövőre pedig összesen 1,75 százalékponttal 8,5 százalékra eshet az alapkamat.
Az elemzésben résztvevők szerint az utóbbi időben érezhetően növekvő kormányzati nyomás nehezedett az MNB-re, azért hogy kamatot vágjon, hogy gyengítse a forintot, és nyisson nagyobb teret a gazdasági növekedésnek. Nem utolsó sorban azért, hogy csökkentse az állam adósságszolgálati kiadásait. A felmérés szerint azonban a mai kamatdöntésben elsősorban nem politikai szempontok fognak közrejátszani.
Az elemzők várakozása szerint az árfolyam csak némileg gyengül a kamatcsökkentés után és idén 250 körül, jövőre pedig 252,50 euró/forint környékén stabilizálódik. Több külföldi elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása növeli a rövidtávú árfolyamkockázatot. Szerintük a törvény módosítása akár a szigorú monetáris és az erős forint politikájának a végét is jelentheti.
Az euró magyarországi bevezetését továbbra is 2010-re várják az elemzők, akiknek az előrejelzései hajszálnyival pesszimistábbak lettek az államháztartás hiányát illetően.
A hivatalos célokat az elemzői várakozások nem haladják meg lényegesen. A kormány erre az évre 5,0-5,3 százalékos hiányt vár, a jövő évre pedig 4,7 százalékot. Az elemzői konszenzus szerint 2004-ben 5,4 százalék, 2005-ben 4,8 százalék lehet az államháztartás GDP-arányos hiánya.
Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékos inflációt vár a piac, mint egy hónapja, ami a jegybank 4 százalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél nem látszik teljesülni, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűzni a jegybanknak és a kormánynak.
A mai – várhatóan 50 bázispontos – kamatcsökkentés lehetőséget nyithat még az idén egy újabb kisebb kamatvágásra, jövőre pedig összesen 1,75 százalékponttal 8,5 százalékra eshet az alapkamat.
Az elemzésben résztvevők szerint az utóbbi időben érezhetően növekvő kormányzati nyomás nehezedett az MNB-re, azért hogy kamatot vágjon, hogy gyengítse a forintot, és nyisson nagyobb teret a gazdasági növekedésnek. Nem utolsó sorban azért, hogy csökkentse az állam adósságszolgálati kiadásait. A felmérés szerint azonban a mai kamatdöntésben elsősorban nem politikai szempontok fognak közrejátszani.
Az elemzők várakozása szerint az árfolyam csak némileg gyengül a kamatcsökkentés után és idén 250 körül, jövőre pedig 252,50 euró/forint környékén stabilizálódik. Több külföldi elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása növeli a rövidtávú árfolyamkockázatot. Szerintük a törvény módosítása akár a szigorú monetáris és az erős forint politikájának a végét is jelentheti.
Az euró magyarországi bevezetését továbbra is 2010-re várják az elemzők, akiknek az előrejelzései hajszálnyival pesszimistábbak lettek az államháztartás hiányát illetően.
A hivatalos célokat az elemzői várakozások nem haladják meg lényegesen. A kormány erre az évre 5,0-5,3 százalékos hiányt vár, a jövő évre pedig 4,7 százalékot. Az elemzői konszenzus szerint 2004-ben 5,4 százalék, 2005-ben 4,8 százalék lehet az államháztartás GDP-arányos hiánya.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
