Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. július. 27. 10:58
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Gazdaság
KSH: élénk gazdasági növekedés és áremelkedések májusban
A 2002. évi szerény 2,8 százalékos növekedés után 2003 első felében 4 százalékkal, a második felében 8 százalékkal nőtt az ipari termelés.
Májusban folytatódott az élénk gazdasági növekedés, amely összhangban állt a világgazdasági tendenciákkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH szerint a gazdasági növekedésben nagy súlyt képviselő ipar dinamikus fejlődését már tartós folyamatnak tekinthető. A 2002. évi szerény 2,8 százalékos növekedés után 2003 első felében 4 százalékkal, a második felében 8 százalékkal nőtt az ipari termelés, amit idén az év első öt hónapjában 10 százalékos növekedés követett. Az élénkülés folyamatában kezdettől fogva az export játszotta a meghatározó szerepet.
Mezőgazdasági termékekből az első öt hónapban 13 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. A felvásárlás visszaesésében a tavalyi rendkívül kedvezőtlen gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült. A kiskereskedelmi forgalom a múlt évinél kissé mérsékeltebben, de még mindig jelentősen, öt hónap alatt 6,4 százalékkal bővült.
A külkereskedelemben az első becslések szerint májusban a kivitel euróban kifejezett értéke 11 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, a behozatal 7 százalékkal bővült. A külkereskedelem negatív egyenlege 0,1 milliárd euróval javult a bázishoz képest. A pénzügyi egyensúly mutatóiban továbbra sem tapasztalható javulás.
A folyó mérleg I. negyedévi hiánya 1,7 milliárd euró volt, 0,2 milliárd euróval nagyobb, mint 2003 I. negyedévében. A deficit növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának egyenlegromlása. A nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya a negyedév végén 20,1 milliárd eurót tett ki, 3 milliárddal többet, mint egy évvel azelőtt.
Az államháztartás konszolidált hiánya az I. félévben 1.040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az államháztartás hiányának több mint 80 százaléka a központi költségvetésben keletkezett, ahol a nem konszolidált bevételek 7,4 százalékkal, a kiadások 16,8 százalékkal emelkedtek a múlt év I. félévéhez képest. A központi költségvetés féléves hiánya az előirányzat éves összegének felel meg.
A fogyasztói árak az I. félévben 7,1 százalékkal - egy évvel korábban 4,3 százalékkal - nőttek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a háztartási energia drágult. Az élelmiszerárak az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 6,5 százalékkal emelkedtek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig gyakorlatilag változatlanok. A havi áremelkedés az egy évvel ezelőttihez képest májusban volt a legnagyobb, júniusban kissé mérséklődött a növekedés üteme.
A munkaerőpiacon a fő tendenciákban továbbra sem következett be változás. A munkanélküliségi ráta március-májusban kis mértékben, 6 százalékról 5,8 százalékra csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A nettó átlagkereset január-májusi értéke 91.300 forint volt. A reálkereset a tavaly ilyenkori 13 százalékos növekedés után az idén az első öt hónapban mindössze 0,4 százalékkal lett nagyobb. (MTI)
Mezőgazdasági termékekből az első öt hónapban 13 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint tavaly. A felvásárlás visszaesésében a tavalyi rendkívül kedvezőtlen gabonatermés áthúzódó hatása is érvényesült. A kiskereskedelmi forgalom a múlt évinél kissé mérsékeltebben, de még mindig jelentősen, öt hónap alatt 6,4 százalékkal bővült.
A külkereskedelemben az első becslések szerint májusban a kivitel euróban kifejezett értéke 11 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, a behozatal 7 százalékkal bővült. A külkereskedelem negatív egyenlege 0,1 milliárd euróval javult a bázishoz képest. A pénzügyi egyensúly mutatóiban továbbra sem tapasztalható javulás.
A folyó mérleg I. negyedévi hiánya 1,7 milliárd euró volt, 0,2 milliárd euróval nagyobb, mint 2003 I. negyedévében. A deficit növekményének meghatározó tényezője a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának egyenlegromlása. A nemzetgazdaság nettó külföldi adósságállománya a negyedév végén 20,1 milliárd eurót tett ki, 3 milliárddal többet, mint egy évvel azelőtt.
Az államháztartás konszolidált hiánya az I. félévben 1.040 milliárd forint volt, a deficit 440 milliárddal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az államháztartás hiányának több mint 80 százaléka a központi költségvetésben keletkezett, ahol a nem konszolidált bevételek 7,4 százalékkal, a kiadások 16,8 százalékkal emelkedtek a múlt év I. félévéhez képest. A központi költségvetés féléves hiánya az előirányzat éves összegének felel meg.
A fogyasztói árak az I. félévben 7,1 százalékkal - egy évvel korábban 4,3 százalékkal - nőttek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a háztartási energia drágult. Az élelmiszerárak az átlagnál valamivel kisebb mértékben, 6,5 százalékkal emelkedtek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig gyakorlatilag változatlanok. A havi áremelkedés az egy évvel ezelőttihez képest májusban volt a legnagyobb, júniusban kissé mérséklődött a növekedés üteme.
A munkaerőpiacon a fő tendenciákban továbbra sem következett be változás. A munkanélküliségi ráta március-májusban kis mértékben, 6 százalékról 5,8 százalékra csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A nettó átlagkereset január-májusi értéke 91.300 forint volt. A reálkereset a tavaly ilyenkori 13 százalékos növekedés után az idén az első öt hónapban mindössze 0,4 százalékkal lett nagyobb. (MTI)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
