A lengyel jegybank a GDP-adat alapján dönthet az alapkamatról
A lengyel központi bank a harmadik negyedévi gazdaságnövekedésről szóló adat alapján dönthet az alapkamatról. Amennyiben gyenge lesz a GDP-adat, kamatcsökkentés lehet.
Erről Jan Winiecki, a monetáris tanács egyik tagja beszélt a TVN CNBC hírcsatornának. Azt mondta, hogy ha a novemberben nyilvánosságra kerülő GDP-adat a lengyel gazdaság növekedésének a lassulását jelzi, akkor ő maga is "ennek megfelelően dönt".
Úgy vélte, hogy a GDP bővülése két százalékra csökkenhetett a harmadik negyedévben éves összevetésben, de elképzelhető, hogy a stagnáláshoz közelít az érték.
A lengyel monetáris tanács tíz tagból áll. Jan Winiecki eddig ellenezte a kamatcsökkentést a tartósan magas infláció miatt. Májusban támogatta a 25 bázispontú kamatemelést a ma is érvényes 4,75 százalékra.
A lengyel jegybank monetáris tanácsa legközelebb november 7-én tart kamatdöntő ülést.
Legutóbbi, október 3-i ülésén a lengyel jegybank 4,75 százalékon hagyta alapkamatát. A 4,75 százalékos jegybanki irányadó kamat május 10. óta van érvényben. Az idei kamatemelési szakasz a 2011. január 20-i 25 bázispontos emeléssel indult. Előzőleg 3,50 százalékos alapkamat volt érvényben 2009. június 25. óta.
Szerdán közölt adat szerint Lengyelországban szeptemberben 5,2 százalékkal csökkent az ipari termelés éves szinten, ami 2009 májusa óta a legnagyobb visszaesés.
Miközben egész Európa, sőt a világ országainak hazai összterméke (GDP) erősen megsínylette az elmúlt éveket, a lengyel GDP rendületlenül nőtt: 2008-ban 5,1 százalékkal, a világgazdaság számára legvészesebb 2009-es évben is 1,6 százalékkal, 2010-ben 3,9 százalékkal, tavaly pedig 4,1 százalékkal gyarapodott nagy belső piacának köszönhetően.
Az idén azonban jelentősen lassul a növekedési ütem, az előrejelzések szerint a gazdaság már csak mintegy 2,5 százalékkal bővül, jövőre pedig két százalékos gazdaságnövekedés várható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.