Legalább százan voltak kíváncsiak Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter sajtótájékoztatójára, aki egy részletes ismertetőt tartott az elnökség következő programjairól, az újságírók kérdései azonban egyáltalán nem erre vonatkoztak.
Orbán Viktor nagyon sok bírálatot kapott az európai intézményektől és tagállamoktól, amiért az EU soros elnökségének logója alatt, Ukrajna bevonása nélkül folytatott “béketárgyalásokat” Moszkvában és Pekingben. Ez foglalkoztatja a magyar elnökséggel kapcsolatban elsősorban az európai közvéleményt is.
Ehhez képest Bóka János nem tart attól, hogy a magyar elnökség munkáját valamilyen formában bojkottálná a többi tagállam vagy bármelyik uniós intézmény.
A miniszter arra a felvetésre reagált, hogy a versenyügyi miniszterek budapesti informális tanácsán a legtöbb ország nem miniszteri szinten képviselte magát, és megjelentek olyan vélemények is, amelyek szerint a magyar elnökség mandátumát le kellene rövidíteni.
“Bízom abban, hogy minden tagállam és intézmény az őszinte együttműködés szellemében jár majd el, és a magyar elnökség hozzá tud tenni az EU-hoz a következő hat hónap alatt” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy jelenleg nincs olyan indítvány a tagállamok előtt, amely a magyar elnökség mandátumát befolyásolná.
Bóka azt is kijelentette, hogy Orbán nem az EU nevében és képviseletében szervezte a “békemisszió” útjait, de utólag tájékoztatta a tagállamokat és az Európai Tanács elnökét is – bár ez nem kötelezettség.
Az életek tragikus elvesztése mélyen megrázott
– fogalmazott Bóka a kijevi gyermekkórház elleni orosz támadással kapcsolatban, és megemlítette, hogy mindez aláhúzza a fenntartható béke megteremtésének szükségességét.
Némiképp újólag hatott a magyar kormány által hosszú ideje blokkolt Európai Békekeret 6,6 milliárd eurós összegének feloldásával kapcsolatos magyar álláspont. Ez az a forrás, ahonnan a tagállamok térítést igényelhetnek a saját készleteikből Ukrajnának küldött fegyverek, lőszerek visszapótlására. Eddig a magyar külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarország továbbra is fenntartja a blokkolását, ameddig az ukrán fél garanciát nem ad arra, hogy nem fog többet magyar cégeket feketelistára helyezni, mint ahogy történt az OTP-vel, amikor a háború nemzetközi szponzorainak azóta már megszüntetett listáján tüntették fel. Bóka most azt mondta, hogy Magyarország szeretné látni először, hogy az EU milyen jövőt szán az Európai Békekeretnek. Ez egy még hosszabb időszakot jelenthet, vagyis a pénz felszabadítása inkább távolabb, mint közelebb került.
Jellegzetes
– foglalta össze egy szóban válaszát Bóka arra a kérdésre, hogyan jellemezné a magyar elnökséget.
Bár Bóka minden kérdésre válaszolt, de nagyon sok felelete állt abból, hogy “Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt kommentáljam”, vagy éppen nem akart Orbán Viktor helyett beszélni, és elzárkózott a magyar belpolitikát érintő kérdések (például a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe, vagy a kormány szerint háborút támogató magyar sajtóval kapcsolatos jogalkotási folyamat) taglalásától is, és nem folyt bele pártpolitikai ügyekbe sem.
Az egyórás kérdezz-felelek végéhez közeledve egy holland újságíró kérdését felvezetve úgy foglalta össze benyomásait, hogy úgy érzi, mintha nem ugyanazon az égitesten lennének a miniszterrel.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
