Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.
A kormány attól tartott, hogy az Európai Bíróság napi hatmillió forint megfizetésére kötelezi majd az országot azért, mert nem tartott be egy menekültügyben hozott bírósági ítéletet. A keresetben napi 16 393,16 eurós bírságot kért az Európai Bizottság, ami hatmillió forintnak felel meg. Ehelyett ennek nagyságrendileg többszörösét, napi egymillió eurót, azaz közel napi négyszáz millió forintot kell fizetni mostantól. Ráadásul egy 200 millió eurós átalányösszeget is kiszabtak, az eredeti kereset úgy fogalmazott, hogy ennek az összegnek legalább 1 044 000 eurónak kell lennie.
Az ügy lényege, hogy 2020 decemberében a Bíróság megállapította: Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.
Az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország már ezen ítélet kihirdetése előtt bezárt), újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő pénzügyi szankciók kiszabása iránt.
A Bíróság az ítéletében megállapítja: Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól.
Ezzel a kötelezettségszegéssel Magyarország a többi tagállamra hárít olyan feladatokat, amelyek pénzügyi vonatkozással is rendelkeznek, vagyis jogellenes magatartásával más államoknak okozott kiadásokat.
Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi
– áll az ítéletben, amely ellen fellebbezésnek nincs helye.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
