A témát azt követően vették napirendre, hogy néhány hete egy cseh – azóta már nemzetközivé szélesedett – nyomozásnak köszönhetően kiderült, hogy egy orosz hátterű hálózat politikusokat környékezett meg az orosz narratíva terjesztése érdekében. Az állam- és kormányfők éjjel kiadott nyilatkozatukban hangsúlyozták:

az Unió és tagállamai eltökéltek amellett, hogy szorosan felügyeljék és korlátozzák azokat a kockázatokat, amelyek a dezinformációból, ezen belül a mesterséges intelligencia révén terjesztett dezinformációból, valamint a külföldi információmanipulációból és a választási folyamatokba történő külföldi beavatkozásból származnak.

A Tanács tagjai meghallgatták Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy a legutóbbi, Csernyihiv elleni támadásban sok ház és egy kórház megrongálódott, egy szálloda pedig teljesen megsemmisült.

Az emberek a romok alatt rekedtek. Összesen több mint 60-an sérültek meg, köztük gyerekek is. Sajnos 17 ember meghalt

– mondta Zelenszkij, aki hangsúlyozta, hogy Ukrajnának légvédelemre van szüksége, mert nem rendelkezik olyan fejlett eszközökkel, mint például Izrael, amely eredményesen tudta elhárítani az iráni támadást. Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy sikeres támadásokat hajtottak végre az oroszok fontos katonai létesítményei ellen a Krím félszigeten.

Minél nagyobbak a csapásmérő képességeink, annál hamarabb kényszerülnek az orosz megszállók elhagyni Ukrajna szuverén területét. Így kénytelenek lesznek békén hagyni minden szomszédjukat és egész Európát

– fogalmazott Zelenszkij, aki emlékeztetett arra is, hogy folyamatos támadás alatt vannak az ország kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményei. Az uniós vezetők ígéretet tettek arra, hogy fokozni fogják a humanitárius segítségnyújtást, de a katonai támogatásról sem feledkeznek meg.

Ukrajna számára sürgősen légvédelmet kell biztosítani, valamint fel kell gyorsítani, és fokozni kell minden szükséges katonai segítségnyújtás teljesítését, a tüzérségi lőszert és a rakétákat is ideértve

– áll az elfogadott zárókövetkeztetésekben. Hosszas vitát folytattak a vezetők a közel-keleti helyzetről. Együttérzésükről biztosították Izraelt, elítélték a velük szembeni támadást, és felszólították Iránt és szövetségeseit, hogy fejezzék be a katonai akciókat. Valamint a Tanács

arra sürgeti az összes felet, hogy gyakoroljon maximális önmérsékletet, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely fokozhatja a feszültséget a régióban.

Az állam- és kormányfők leszögezték, hogy a közel-keleti rendezés, az izraeli–palesztin megbékélés alapjának továbbra is a kétállami megoldást tekintik. Foglalkoztak még az EU–török kapcsolatokkal is, amely kapcsán megállapították, hogy „az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy a Földközi-tenger keleti térsége stabil és biztonságos környezet legyen, és hogy Törökországgal kooperatív és kölcsönösen előnyös kapcsolatot építsen ki”.

A csúcstalálkozó második napján gazdasági témák szerepelnek az ülés napirendjén.