A brit kormánynak tennie kell azért, hogy visszaszerezze az EU bizalmát. Első lépésként vonja vissza a belső piaci törvényének nemzetközi jogba ütköző részeit, mivel azok a kilépési megállapodást és az észak-ír békét garantáló nagypénteki egyezményt is veszélybe sodorják - szólította fel csütörtökön a brit kormányt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, miután Londonban tárgyalt Michael Gove kabinetminiszterrel.
Elismerték, hogy jogot sért, de csak egy kicsit
Az uniós biztos azután hívta össze a brexitalku végrehajtására létrehozott közös vegyesbizottság rendkívüli ülését, hogy a brit kormány szerdán nyilvánosságra hozott egy törvénytervezetet a brit belső piac brexit utáni működéséről . Ahogy a hét elején tartott brit parlamenti vitákból már tudni lehetett, a javaslat nyílt felhatalmazást adott a brit kormánynak arra, hogy eltérjen az EU és Egyesült Királyság között tavaly októberben megkötött kilépési megállapodástól.
Pontosabban Brandon Lewis Észak-Írországért felelős miniszter azóta szállóigévé és mémmé vált kifejezésével élve
célzott és korlátozott módon” megszegje az EU-val kötött szerződés különleges északír vámszabályozását.
#Brexit spinning is the most innovative sector in the UK. pic.twitter.com/wvSx1WJWPK
— mepassistant (@mepassistants) September 9, 2020
A kezdetektől vitáznak az északír kérdésen
A majdnem három éven át húzódó kilépési tárgyalások egyik legnagyobb buktatója az volt, hogyan oldják meg az Egyesült Királyság kilépését az EU vámuniójából. Ezt úgy kellett megoldani, hogy ne sértsék meg a több évtizedes polgárháborút lezáró nagypénteki megállapodást fizikai határ felhúzásával Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, de ne üssenek ellenőrizetlen lyukat se a közös uniós vámtérségen. A kilépési megállapodáshoz egy külön jegyzőkönyvet csatoltak, amelyben egy elég bonyolult rendszerben egyeztek meg.
A jegyzőkönyv értelmében a brexit után Észak-Írország az Egyesült Királyság vámrendszeréhez tartozna, de az egységes európai piac belépőpontja is maradna. Így a brit hatóságoknak aszerint kellene kivetniük a vámokat, hogy az Észak-Írországba belépő árut kizárólag a brit piacon értékesítik majd, vagy megvan az esélye annak, hogy az EU piacára jut.
Az új brit törvény lényegében ezt a macerát spórolná meg a vámhatóságoknak, de az Egyesült Királyságot köti a kilépési szerződés. Olyan pedig nincs a nemzetközi jogban, hogy „csak egy kicsit” térünk el a megállapodástól: a szerződéseket csak úgy lehet módosítani, ha abba minden fél beleegyezik.
Az EU a hónap végéig adott ultimátumot, a britek egyből elutasították
Kölcsönös megállapodás nélkül Maroš Šefčovič szerint a brit kormány
megsérti a nemzetközi jogot, aláássa az EU bizalmát és veszélybe sodorja az Unió és Nagy-Britannia jövőbeli gazdasági kapcsolatairól szóló tárgyalások sikerét is.
Emellett az uniós biztos arra is rámutatott, hogy - a brit kormány érvelésével ellentétben - éppen a most javasolt törvény sodorná veszélybe a nagypénteki megállapodást. A fenti érvek miatt arra kéri a brit kormányt, hogy módosítson a törvénytervezeten „a lehető leggyorsabban”, de legkésőbb a hónap végéig, különben az EU jogi lépéseket fog tenni.
Michael Gove élből elutasította, hogy visszalépjenek. „Tökéletesen világossá tettem a[z Európai] Bizottság alelnökének, hogy nem fogjuk visszavonni a javaslatot” – nyilatkozta.
Per és nemzetközi bizalomvesztés lehet a vége
A törvénytervezet épp akkor született, amikor a kilépés utáni viszonyt meghatározó tárgyalások hajrájára fordul az EU és az Egyesült Királyság. A britek ugyan papíron már nem uniós tagok, de év végéig tart egy átmeneti időszak, amíg minden uniós kötelezettségük megmarad. Addig kellene megállapodni róla, milyen gazdasági és politikai kapcsolat fűzze össze az EU-t és a szigetországot – enélkül 2021. január 1-től ez semmivel se lesz erősebb, mint mondjuk az EU és Ausztrália között. A koronavírus eleve belassította az amúgy is nyögvenyelős egyezkedést, de a bizalom aláásásával még messzebb került a rendezett brexit lehetősége, amelyről március óta lényegében eredmény nélkül tárgyal az EU és az Egyesült Királyság.
Az uniós tagságból fakadó kötelezettségek megmaradása év végéig ráadásul az EU bíróságának joghatóságát is fenntartja az Egyesült Királyság fölött. Így – egy, a brit baloldali Guardian által megszerzett uniós levél szerint – az EU simán beperelheti a brit kormányt, mert már a törvénytervezet benyújtása is sértheti a brexitalkut. Ha életbe lépne az új szabály, akkor akár kötelezettségszegési eljárás indulhat, ami szintén az uniós bíróságon köthet ki. Hiába van már nagyon közel az év és ezzel az átmeneti időszak vége, a levél szerint négy éven belül még eljárhat a bíróság olyan ügyben, amelynek az oka valamilyen intézkedés az átmeneti időszak alatt.
A nemzetközi megállapodások felrúgása azoknak se jó üzenet, akik az Egyesült Királysággal tárgyalnak kereskedelmi egyezményeket. A kilépéspártiak a brexitkampányban épp azt hozták fel az egyik fő érvként, hogy az uniós kereskedelempolitika lerázásával olyanokkal is egyezkedhetnek, akivel az EU még nem tárgyalt vagy állapodott meg. Főleg az Egyesült Államok hatalmas piacához fűznek nagy reményeket, de Nancy Pelosi demokrata képviselőházi elnök arra figyelmeztetett, hogy az USA Kongresszusa vétózna a nemzetközi jog megsértésekor. (A Kongresszus alsóházában demokrata többség ül, egy új kereskedelmi szerződéshez pedig mindkét házban többség kell.)
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
