A jövő évi költségvetés terhére biztosítanak forrást arra, hogy “megfelelő jogi lépéseket” tegyen meg az igazságügyi miniszter.
A Brexitet levezénylő Konzervatív Párt bukása után a munkáspárti kormány rendezni szeretné viszonyát az EU-val, de sok minden befolyásolja majd, meddig mehet el.
Van egy EP-képviselő, akire a szicíliai maffia kimondta a halálos ítéletet, olyan is akad, akit valószínűleg véletlenül választottak meg, meg olyan is, aki három hónapig várt egy iroda előtt Elon Muskra, hogy megölelhesse. Összeszedtünk hat európai jogalkotót, akik nem nagypolitikai tevékenységükről váltak ismertté.
Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága zöld jelzést adott a hibás termékekkel okozott károk megtérítéséről szóló jogszabálynak. Az új törvény egy csaknem negyven éves irányelvet vált le és biztosítja, hogy mindig legyen egy uniós cég, amelyet ilyen esetekben felelősségre lehet vonni.
Mit várhatunk a harmadik féltől származó cookie-készlet, köznapi nevén sütiknek becézett, a felhasználók internetezési szokásait nyomon követő adatgyűjtők kivezetésétől. Az EUrologus összeszedte mire számíthatnak az EU adatvédelmi ernyője alatt internetezők a jövőben?
Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott a formatervezési mintákról (ún. Ecodesign) szóló csomagra vonatkozó két jogalkotási javaslat: a formatervezési minták oltalmáról szóló irányelv és a közösségi formatervezési mintáról szóló rendelet felülvizsgálatáról.
GDP-arányosan hatalmasat nőtt az utóbbi öt évben a magyar offshore vagyon, derül ki az Offshore világ atlasza című kiadványból, melyet most először jelentettek meg. Az EUrologus beszélgetett a készítőkkel, és elemezte a magyar adatokat.
A magyar nők számos akadállyal kénytelenek szembenézni a gyerekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. Miközben sok uniós országban ingyenes a fogamzásgátló és évek óta biztonsággal végeznek gyógyszeres terhességmegszakítást, nálunk egy megalázó és hatástalan rendelettel akarják elérni, hogy csökkenjen az abortuszok száma – ezek száma az 1960-as évek közepétől enélkül is stabilan csökken. A trend fenntartásához szakemberek szerint a prevenciót felvilágosítással is segíteni lehetne, de a védőnőknek és az ezzel foglalkozó civil szervezeteknek is csak ritkán van lehetősége eljutni az iskolákba.
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.