Itt tart nálunk a nemek közötti egyenlőség: a nők havi bruttó 100 ezer forinttal keresnek kevesebbet a férfiaknál
11 perc
2023.10.11. 16:10
A kisgyerekkortól belénk ivódott nemi sztereotípiák jelentősen kihatnak a nők szakmaválasztására és munkaerőpiaci lehetőségeire. Magyarországon a többség még mindig a nők feladatának tekinti a gyereknevelést és az otthoni teendők ellátását, ezt erősítik a szülőktől, a pedagógusoktól, sőt sok esetben a kortársaktól kapott visszajelzések is. Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértőjével egy friss kutatásuk kapcsán beszélgettünk arról, milyen hátrányos megkülönböztetés éri a lányokat az oktatási rendszerben, és mik a legfontosabb lépések a káros sztereotípiák felszámolásához.
EUrologus: Mikortól képes legkorábban érzékelni egy kislány, hogy a neme miatt máshogyan bánnak vele?
Csernus Fanni: A nemzetközi kutatások szerint nagyjából 2 éves kor környékén a gyerekek már azonosulnak a hozzájuk rendelt nemmel. 2-4 éves kor között ez már abban is megnyilvánul, hogy milyen játékokkal játszanak, milyen színeket választanak ki, de képesek már tevékenységeket és tárgyakat is társítani a különböző nemekhez. Az eltérő bánásmód sokszor nem explicit formában jelenik meg, hanem sokkal finomabban.
Például, ha megdicsérsz egy kislányt azzal kapcsolatban, hogy milyen csinos, milyen jól viselkedik, milyen szépen rendben tartja a szobáját, már az rengeteg implicit jelentéstartalmat hordoz magában. A gyerek ebből azt szűri le, hogy ezek tetszenek a környezetének és ezeket így kell csinálnia. Abból is kapja az inputokat, hogy milyen ruhákat vesznek le a polcról neki.
A színpreferenciát mérő vizsgálatokban is látszik, hogy a 2-3 éves kislányok már egyértelműen a rózsaszín dolgok felé nyúlnak és a hozzájuk társított játékokat, a babaházat, játékkonyhát választják. A kutatások és megfigyelések szerint a fiúkkal szemben gyakran kevésbé elnéző a társadalom, ha nem a nemüknek megfelelő dolgok iránt érdeklődnek. Egy kislány esetében elfogadhatóbb, ha nadrágot hord vagy kisautókkal játszik, mert még mindig inkább rendben van, hogyha valaki a sztereotípiákon nyugvó hatalmi viszonyok szerint „fölfelé pozícionálja magát”, mint lefelé.
EUrologus: A kutatásukból az derült ki, hogy már az óvodai ünnepségeken is előtérbe kerülnek a nemi szerepek, amikor mondjuk március 15-ére a fiúknak sisakot, a lányoknak pedig pártát kell készíteni.
Cs. F.: És ha valakinek ez nem tetszik, azt ki lehet forgatni úgy, hogy az illető a magyar hagyományok vesztét akarja. Pedig nem arról van szó, hogy ne adjuk át a hagyományokat, a történelmi múltunkat, hanem arról, hogy ne úgy adjuk át, hogy közben folyamatosan bújtatott üzeneteket küldünk a gyerekek felé. Ezzel csökkentjük a cselekvési terüket és ami még riasztóbb, hogy az elképzelések szintjén is korlátozzuk őket.
EUrologus: Mennyire mossák össze a megszokottól eltérő viselkedést az LMBTQ-emberekkel kapcsolatos sztereotípiákkal?