Tényleg javítana a közbiztonságon, ha éjszakára lezárnák a budapesti aluljárókat?

„Nehogy egyedül menj!” – ez volt egy kolléganőm első tanácsa, amikor néhány napja arról beszélgettünk, meg kellene nézni, tényleg annyira veszélyesek-e éjszaka a fővárosi aluljárók, ahogyan azt a Fidesz érzékelteti. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis szerdán megszavazta azt az előterjesztést, amely szerint az aluljárókat éjszakára lezárnák, fenntartásuk pedig az önkormányzattól átkerül a BKV-hoz. 

Ebben a Fidesz-KDNP fővárosi képviselője, Radics Béla azt írta: „Budapest aluljáróiban a közbiztonság helyzete az elmúlt években egyre tarthatatlanabbá vált”, éjszakánként pedig különösen rossz a helyzet. A képviselő két javaslatot is megfogalmazott: egyfelől növelné a szociális munkások és a rendészek számát a biztonság érdekében, másrészt lezárná az aluljárókat a metrók üzemidején kívüli időszakokban. 

Ezt egészítette ki Vitézy Dávid, aki módosító javaslatában azt vetette fel, hogy a metrómegállók aluljárói teljes egészében kerüljenek át a BKV-hoz. „Ahol a felszínen teljes körű átkelési lehetőségek létesültek az elmúlt években (lásd például Blaha Lujza tér), ott a metró üzemidején kívül az aluljárónak semmilyen funkciója nincs, valójában a metróállomás részeként, annak belső tereihez hasonlóan indokolt lenne azt lezárni” – írta indoklásában. A politikus azzal érvelt a BKV mellett, hogy a közlekedési vállalat által kezelt területek jobb állapotban vannak, a metróperonok jellemzően lényegesen tisztábbak az oda vezető aluljáróknál.

Kriza Márton

A javaslat élénk vitára sarkallta a közgyűlés tagjait, elsősorban a Kétfarkú Kutya Párt frakciója szólalt fel a lezárás hajléktalanokra gyakorolt negatív hatása miatt. Döme Zsuzsanna szerint

a javaslat embertelen, kifejezetten a hajléktalanok és a szegények ellen irányul,

hiszen csak akkor számítana közbiztonsági kérdésnek, ha az aluljárókon kívül mindenhol máshol nem lenne gond ezzel. Úgy gondolja, az egyetlen „haszna” az intézkedésnek, hogy a belvárosban élők nem találkoznak majd a problémával. 

Ezzel szemben a Fidesz állítja, nem a hajléktalanokról szól a javaslatuk, hanem a „részegekről, drogosokról, és azokról, akik szerint az aluljáró illemhely”. Utóbbi problémán mondjuk sokat segíthetne a nyilvános mosdók telepítése, nyári statisztikánk szerint a főváros fenntartásában mindössze 81 WC működött Budapest 23 kerületében. 

Kriza Márton

Baranyi Krisztina kilencedik kerületi polgármester emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőrségi statisztikák szerint folyamatosan csökken a bűnelkövetések száma, vagyis a közbiztonságra hivatkozva nem alátámasztható az előterjesztés. 

A komfortérzet szubjektív

Ha azonban a közbiztonságra nem csak statisztikaként tekintünk, akkor tényleg egyértelmű, hogy aluljáró-fronton lenne min javítani. Az, hogy egy közterületet mennyire érzünk biztonságosnak, nagy részben szubjektív, nem feltétlenül függ össze azzal, valójában mennyire biztonságos, ezeket a szempontokat azonban szintén érdemes a tervezési folyamatba integrálni – erről Dallos Endre, a Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület elnöke beszélt egy két hónappal ezelőtt rendezett panelbeszélgetésen. A szakértő pont egy aluljárót, a Rómaifürdőnél található átkelőt hozta példaként. 

„Ha megkérdeznénk száz embert arról, hogy milyen [ott] átmenni, százan azt mondanák, nem érezték magukat komfortosan. Pedig a statisztikák szerint egy bűncselekmény sem történt még ott” – mondta a szakértő. 

Az, hogy mekkora a különbség a biztonságérzet és a tényleges biztonság között, mi is megtapasztaltuk, amikor kora este, illetve metrózárás után több aluljárót is megnéztünk kifejezetten arra koncentrálva, van-e mitől tartani, amikor átkelünk rajtuk. 

Meglepődnék, ha lenne olyan ember, aki kifejezetten kellemesen érzi magát például a Nyugati téri aluljáróban, különösen esténként. Amikor azonban egy teljesen átlagos hétköznap estén, éjfél körül arra jártunk, a legnagyobb veszélyforrást az egyik zárásra készülő gyorsbüféből származó brutális használtolajszag jelentette. Járókelő alig akadt, „részeg vagy drogos” még kevésbé, hajléktalannal legfeljebb eggyel találkoztunk – november végéhez képest viszonylag enyhe este volt, 7 fok körüli hőmérséklettel. 

Merőben más volt a helyzet a Blaha Lujza téren. Igaz, az aluljárón ott is átsétáltunk mindenféle atrocitás nélkül, a téren éjszaka és kora este is találkoztunk velünk szemben agresszívan fellépő alakokkal.

Kriza Márton

Mi lesz a hajléktalanokkal?

Szakmai szervezetek tízezernél is többre becsülik a hajléktalan magyarok számát. Évről évre több tucat ember fagy meg az utcán telente, tavaly országos szinten 33 hajléktalan halálakor merült fel a kihűlés gyanúja, ebből 24-en Budapesten vesztették életüket. A hivatalos statisztikák szerint a vizsgálat összesen öt, Budapesten két esetben állapított meg fagyhalált. Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a már meglévő egészségügyi problémák felerősödnek az utcán élés vagy a nem megfelelő ellátás következtében, így a téli időszakban fokozott veszélynek vannak kitéve a hajléktalan emberek.

Erre hívta fel a figyelmet a Tisza Párt is, Balogh Balázs képviselőjük szerint ízléstelen az előterjesztés időzítése. A fagyok beálltával várhatóan többen keresnek majd menedéket a valamivel melegebb, szélvédett aluljárókban, ez a szempont néhány évvel ezelőtt még a Fidesznek is eszébe jutott. 

„Amikor mínusz van, az speciális helyzet” – mondta Tarlós István 2018 novemberében, amikor nyilvánosságra került az aluljárók lezárásáról szóló tervezet, pár héttel azután, hogy a kormány megtiltotta az életvitelszerű közterületi tartózkodást. 

„Olyan, mint egy közlekedőedény, attól még, hogy egy-egy lyukat betömünk, átfolyik a következő helyre” – foglalta össze a helyzetet egy lapunknak nyilatkozó, hajléktalanellátásban dolgozó szakember. Felidézte a korábbi lezárásokra vonatkozó próbálkozásokat is, melyek leginkább azért akadtak el, mert a beruházást túl drágának ítélték, de mint mondja, amíg nem zárják le az összes aluljárót, addig a nyitva maradókban emelkedik majd várhatóan a hajléktalanok száma.