Az én hetem: Péterfy Gergely nagyapja, Jékely Zoltán novelláit idézte fel a születésnapján

5 perc

2024.11.03. 16:30

Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most az alábbi készletből kellett ihletet merítenie: zuhanás, lázálom, iparűző, taní-tani, hidegcsepp.

Kulcsszavak
Zuhanás – A várakozásoknál is rosszabb lett az elmúlt negyedévi GDP-adat, az ország technikai recesszióba süllyedt, erre jelentősen romlott a forint árfolyama.

Lázálom – A grúziai választáson vitatott eredmény született, sokak szerint csalással győzött az eddigi kormánypárt, az oroszbarát Grúz Álom. Az EU-ban általános megrökönyödést váltott ki, hogy Orbán Viktor, aki most épp az EU soros elnöke, azonnal Tbiliszibe utazott gratulálni EU-ellenes szövetségesének. Orbán a héten egy másik szövetségeséhez, az ausztriai választáson a legtöbb szavazatot kapó szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével is találkozott.

Iparűző – Csaknem 25 év után megbukott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, miután a tisztújításon alulmaradt. Parragh Orbán Viktor bizalmasa volt, a kötelező kamarai hozzájárulás miatt közutálat tárgya lett, nevéhez kötődik a régi kata beszántása és a szakoktatás többszöri szétverése.

Taní-tani – Megjelent a HVG hagyományos évenkénti rangsora a hazai középiskolákról. Az élbolyban csak apró változások vannak, de a százas listára felkerült 14 új intézmény. A kiadványból több részletes adatsor és azokhoz kapcsolódó cikk a hvg360-on is olvasható.

Hidegcsepp – Több mint 200-an meghaltak a spanyolországi árvízben, amely a legsúlyosabban Valencia tartományt sújtotta. A természeti katasztrófát a DANA nevű évente jelentkező hidegcsepp okozta, amely jellemzően ősszel és tavasszal alakul ki, elsősorban Spanyolország keleti partjainál.

Vasárnap autózunk fel Magyarországra a jól bejáratott módszerrel, Évuval sorozatot nézünk, pontosabban én az utat nézem, és rádiójátéknak hallgatom. Megállunk ebédelni a kedvenc Sarniban Velence fölött, Szlovénián csak átszáguldunk, mert ihatatlan a kávé és ehetetlen koszt, gasztronómiai hidegcsepp. Évu megígérte, hogy egyszer elvisz pelét enni, az itt nemzeti eledel, kíváncsi vagyok, hogy milyen íze van annak az állatkának, akit egész gyerekkoromban hallgattam éjszakánként zörögni és diókat gurigálni a visegrádi házunk padlásán. De Évu most nem hajlandó megállni velem pelét kóstolni, fel kell érnünk Magyarországra, mert várják a dedikált példányokat az olvasók.

Magyarországon természetesen belefutunk a kötelező balesetbe Fehérvár előtt és fél órát rostokolunk a dugóban. Ez alatt három pelét is meg tudtam volna enni, mondom Évunak, de elengedi a füle mellett. Estére már Kisorosziban vagyunk, ropog a kandallóban a tűz, a gyerekek vacsorával várnak, véget ér ez a furcsa lázálom, ami a visszaautózás a birodalom szívéből a provincia peremére.