Mi jön a Cookie Monster helyett? Ilyen lesz a sütimentes új európai digitális hirdetési világ

Sokan tudják, hogy a Google-nek csak tavaly 1,6 milliárd dollárnyi bevételt hozó keresési találatok megjelenítése mögött a valódi üzletet az ezek mellé kihelyezett hirdetések jelentik. Az ezek mögött működő úgynevezett hirdetési alkurendszerek meghatározó piaci óriását a Double Clicket, szintén a keresőóriás birtokolja.

Naiv feltételezés lenne azt gondolni, hogy a világ legnagyobb digitális vállalata önszántából lemond a bevételei oroszlánrészét adó hirdetési rendszerének fogyasztók célzását (targeting) biztosító gigantikus adathalomról. Ez biztosítja ugyanis a folyamatosan változó felhasználói érdeklődési és fogyasztási szokások nyomon követeset. Valamint az iparági állítása szerint a digitális reklámok – bannerek, videók, keresési találat mellett kihelyezett szöveges hirdetések stb. – hatékony célba juttatását.

A Google-anyavállalat Alphabet ragaszkodását mi sem példázza jobban, hogy a böngésző szoftverek piacán domináns Chrome utolsóként ugyan, de 2024-ben ígérete szerint fokozatosan, teljesen kivezeti a harmadik féltől származó cookie-készlet használatát. Méghozzá azzal kecsegtetve, hogy ezentúl jobban vigyáz a userek személyes adataira. Teszi ezt évekkel azután, hogy piacra lépett a privacy központú, a sütik futtatását sohasem engedő Brave böngésző, de kivezette azokat működéséből a Mozilla Firefox, az Apple Safarija vagy a Chromium alapú Microsoft böngésző, az Edge is.

A felhasználók szempontjából tehát nem az a kérdés, mikor tűnik el a cookie végleg a digitális adatgyűjtés forgószínpadáról, hanem hogy milyen új iparági „standard” terjed el helyette.