Bár akár a 2030-as évekig is tovább működhet a Voyager–2 szonda, ennek ára van: egyre több tudományos műszerét kell leállítani. Az egyiktől épp most búcsúzott el a NASA, hogy energiát spóroljon.
A NASA mérnökeinek le kellett kapcsolniuk a Voyager–1 űrszonda egyik hajtóművét, mert eltömődött az üzemanyagcsöve. A feladat azonban nem volt egyszerű.
Bő fél évbe telt, hogy kijavítsa a NASA a Voyager–1 űrszonda hibáját, mostanra azonban mind a négy tudományos műszere megfelelően működik.
Minden jel szerint a memóriarendszer egyik chipjén keletkezett hiba miatt ontott értelmetlen adatokat a Föld felé a Voyager–1 űrszonda. A javítás még hónapokba telhet.
Hamarosan kiderül, javítható-e a Voyager–1 űrszonda, miután hónapok óta csak értelmetlen adatot küldött a Földre.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A Voyager Space és a Lockheed Martin közös űrállomása, a Starlab 2027-re készülhet el. A tervek szerint a Hilton fejleszti majd hozzá az űrlakosztályt.
A NASA szakemberei szerint olyan a Voyager-1 űrszondával beszélgetni, mintha egy másik embernek minden nap csak egy szót mondhatnánk.
Bemutatták Londonban az ABBA Voyage Live-show-t, munkatársunk nem igazán tudta az előadás után, mi is történt vele.
Az amerikai Iowai Egyetem tudósai egy napkitörésből származó elektronsugárzást figyeltek meg, hogy miként viselkedik a csillagközi térbe kilépve.
Néhány hónapon belül a Voyager–2 is történelmet írhat azzal, hogy ember alkotta eszközként – a Voyager–1-es követve – kilép a csillagközi térbe.
A Google egy brazíliai projekt bemutatóján illusztrálta, hogy térképes szolgáltatásán hogyan oszthatják meg az emberek az emlékeiket, de akár privát utazási naplókat is készíthetnek.